ÚJRA
ZAJ
És
csak most tűnik fel. hogy milyen jó is volt eddig a
csend.
Néha
egy-egy autó elsuhant szinte szégyenkezve, de most jönnek,
zúdulnak egymás után, s hangoskodnak az emberek is az utcán, az
ablakom alatt.
S
különböző munka- s egyéb zajok háttérből is.
Egy
pillanat csönd nincs!
Még
a madárdal is elnyomva, pedig az csak erősítette a nyugalmat.
A
ló túlsó oldalán vagyunk már megint.... s jócskán.
De
jó is volt az a csönd, ami akkor fel se
2020.május
7.
MUSZÁJKINT
Ma
újra 6 nap pihenés, kihagyás után kimentem.
Tegnap
hamarabb lefeküdtem, volt éjfél előtti alvás is, ami ugyebár
duplán számít, s láss csodát: 6-kor teljesen kipihent voltam,
elküldtem egy fontos, fotós mellékletes levelet, is, meg el is
indultam rendben a patikába, meg a villamossági szaküzletbe,
biztosítékért.
Mert hogy tegnap megint
kicsaptam..
Muszáj lefékezni magam, mert mihelyt
dinamikusabb vagyok, kicsapom a biztosítékot.
S
ráadásul azt hittem, hogy a hűtőben sincs áram, s jól megettem
a mélyhűtőbe tett dolgokat, majdnem mind, persze elkészítés
után (mécses- és gyertyavilágítás mellett), mikor meghallottam
hirtelen a sötét konyhában a hűtő barátságos duruzsolását.
Na ennyi baj legyen!
Kivittem
két szemeteszacskót is, ha már rendesen felöltöztem, leültem
szemben, a Napra.
De
besodort a szél.
Vissza.
Majdnem
úgy mint pár nap előtti álmomban.
(Jelzem:
alig tudok járni, vagy mint ki részeg.. botladozva)
Egyébként
annyira fáradt és gyönge voltam napokig, hogy már arra
gyanakodtam, hogy elkaptam a koronát, még jó hogy nem akkor
hallottam Ceciliát, aki ma épp e két dolgot emelte ki atipikusnak
tünetek nélkül jelentkezhető koronavírusos fertőzésnél -
végül is mindegy, ha elmúlt, lehet, hogy jobb is lenne (így) túl
lenni rajta, mert immunitást adna (oltani nem szándékoztatom
magam, mint ahogy influenza ellen se kértem soha, remélem, nem
tehetik kötelezővé ebben a katonás rendszerben sem)
Ma
kaptam egy Gálvölgyi
paródiát
is (immunerősítésnek)
(úgy látszik sorozat ez az operatív
bizottságról), de ez halványabbnak tűnt., mit az első.
Én
nem bánom, ha halványodik,
meg
a járvány is, csak halványodjon, tűnjön
is el!
2020.
május 8.
SERPENYŐ)TŰZ
Tegnap
majdnem felgyújtottam a konyhát(?)
Tegnap
majdnem felgyújtottam a konyhát(?)
A Paulinyi tehet
róla, a dobmeditálása, amibe teljesen belemélyedtem, elfelejtve,
hogy felraktam egy kis adag krumplit sütni kis serpenyőben, de jó
bő friss olajban.
Mire vége lett a meditálásnak,
(aminek mellesleg a főgondolata az volt, hogy felejtsünk mindent)
eszembe is jutott, hogy kimegyek a konyhába megnézni.
Hát
akkora lángoló tűzre nem számítottam.
A
gázláng belekaphatott az olajba, és az olaj is égett, szép
magasan... még jó, hogy időben eszembe jutott, hogy olajra nem
öntünk vizet, nade mit csináljak, homokom se volt, földem se a
közelben, gondolkodtam valami szövetféleségen, ami
elfojthatná....de inkább csak vártam, majd csak elalszik, hanem
nehezen fogyott az olaj, és már a láng fölött fekete volt a
füst... végül lassan csak elállt.
Minden
pókhálóm fekete lett (eddig észre se vettem őket.)
Pedig
kicsit homályosak lettek a látásviszonyok, meg csípte
a füst a szemem.
De
a lépcsőház felé inkább becsuktam az ajtót, mert hallottam
fentről, mondta valaki, hogy ételszagot érez, mintha leégett
volna az olaj.
Felkiáltottam,
hogy én vagyok a bűnös, de nem tudom hallotta-e.
Úgyhogy
ablakokat nyitottam és kimentem az utcára, olvasni (Az atyák
tanításait
)
Közben
lányom hívott, szokásosan, kérdezte, hogy vagyok, csak annyit
mondtam kint, örült neki, az okát persze nem mondtam., remélem
ezt nem (sem) olvassa)
Mire
visszamentem, semmit nem éreztem, csak egy picikét(?)
Leszedtem
a fekete pókhálókat!
Holnap
kidobom azt a csöpp serpenyőt.
És
mégse hozatok krumplit, meg fasírtot.
Jobb
(biztonságosabb) lesz az étteremből.
2020,
május 9.
UNOM
Van
egy olyan érzésem, hogy ez az egész koronavírusjárvány
világszerte el lett túlozva.…
Könnyen
beszélek, amennyiben én nem kaptam el és remélhetően nem is
kapom el(?), és még inkább, ha esetleg igen, nem is halok bele (?)
De
mégis.…
Azt
mondják, nem is nőtt a járvány alatt a halottak száma! Hát
akkor? Miért ez a cirkusz?!
Amiből
kérdés, ki fogunk-e vergődni, ki lehet-e... (a vírusból biztos,
és jóval előbb!)
***
Ebédet
rendeltem, ritkább helyen....mindig ugyanaz a pincér veszi fel a
kagylót. átkozott jó füleimmel a múltkor kiszűrtem, hogy
szájmaszk van rajta, most viszont meg volt fázva! De nem
koronavírus?! -viccelődtem, s ő halálkomolyan
válaszolt, nem, ne tessék aggódni!...éhesebb voltam annál,
hogy lemondjam az ebédet emiatt, de a desszertet, a szabadkai
palacsintát azért már nem rendeltem, és a futárnak a 850 Ft ért
egy 1000est adva nem kértem a visszajárót, bár nem akartam volna
gáláns lenni.
Délután
kimentem a postára, már kint vettem észre, hogy nincs nálam
kesztyű, visszamentem (a sálam gondoltam megteszi maszknak, azokban
úgyis fulladozom), persze nem vettem fel egyiket se. Annyian álltak
a posta előtt, hogy nem folytam bele a sorba, bár a postafiókomba
soron kívül is mehettem volna, de nem akartam semmi zavart, s
esetleges összeütközést.
A
padokon is már nagyjából ültek, de megvolt a két méter
távolság.
Unom
már!
2020.
MÁJUS 9.
ORGONÁK
Azt
mondják, idén elfagytak az orgonák....
A
múzsák
kútja környéke viszont tele van a kisebb fajta, satnyább
orgonabokrokkal.. s azok tele orgonákkal, miknek illata betölti a
teret.
Becsukom
a szemem.
És
majdnem otthon, a régi kertünkben érzem magam.
A
madarak is ugyanúgy csivitelnek.
A Nap
is ugyanúgy süt.
S
valahol, a lelkem mélyén, még én is ugyanaz vagyok...
Tudom,
érzem
2020.
május 9.
A
KIS FELFEDEZŐ
Egy
éppenhogy járni kezdő kislány futkos a a téren, neki-,
nekiiramodik, de minduntalan visszafogja az anyja.
Egyszer
sikerül neki kicsusszanni a kezei közül, el is fut elég messzire,
de aztán vissza... a biztonságba
Lassan,
mert el fogsz esni -mondja
anyja, amit nem kéne....egyébként is nagyon biztonságosan
fut.
Mindig
másfelé menne, amerre anyja tereli, kíváncsi mindenre és
önállóan akarja birtokba venni.
Később
látom , apja viszi a nyakában, ő meg bőg.
De
közben is nézelődik jobbra balra.... a tekintetének hagyott
önállóságban.
Akárki
meglátja, még majd felfedező lesz..
2020.
május 10.
MR
GREENNÉL
Színházban
voltam az éjjel, színházban, "karantén"színházban!
Sietnem
kellett vele, mert éjfél után vettem észre, s csak egy napig
nézhetőn.
De
nem is tudtam elszakadni a képernyőtől...
Jól
kinevettem és kibőgtem magamat...
Tiszta
katarzis.
"Most
lefekszem" (mint Mr
Green is
gyakran,,,,)
És
ha felébredtem, megírom....
Éjfélig
még látható, vissza,
Alakítója,
Székhelyi már
ideiglenesen sem!
***
Másnap
van, s képtelen vagyok írni
az élményről, amit látni KELL...
Nézze
meg, aki csak tudja!
2020.
május 11.
MÓKÁS
UNOKÁM
Hát
nem szeretsz? - kérdem az unokámat, aki mindig csak úgy
elsuhan a képernyőm előtt....
De
szeretlek, csak mókázni is szeretek... mondja
Hát
mindig mókázik, van úgy hogy telefonhívás után egyszerűen
kikapcsolja a mikrofont, s én csak várom, hogy megszólaljon.
Aztán
bocsánatot kér.
De mondom neki, hogy tőlem sose kell
bocsánatot kérnie, én mindent elnézek neki, mert annyira
szeretem…
2020.
május 11.
PÉNTEK
ESTI UNOKÁM
Unokám
a péntek esti, szombatköszöntő zoom közvetítések
mellékszereplője, mindig be-bevillan egy-egy pillanatra, előadó
apja mellett, mögött, rajta, (egy-egy odaillő közbeszólással)
és a közvetítések végén kap is pár percet önmaga közlésére,
(közkívánatra) igazán nem él vissza ezzel, rövidre fogja, most
is mondta, hogy csak egy mondat: meglepő volt, állítólag
hangjátékot készül írni....(bár nem is tud írni)
Ja,
még előbb is, a gyertyagyújtás után, bekiabálta, hogy
mindenkinek jó szombatot, még az űrlényeknek is! (Úgy emlékszem
karácsonykor sem feledkezett meg róluk az oviudvari
csillagszórózásos közös éneklés után)
2020.
május 11.
HÁZIORVOSI
ELLÁTÁSOM
Hívom
a vezetékesen a rendelőt (inkább ezt, mint a orvos mobilját, ne
kelljen közvetlenül zavarni, ha nem muszáj), de mással beszélést
jelez, később is, azért még megpróbálom rövid idő múlva
harmadszorra is, de most felveszi, halk hangon az orvosom,
bemutatkozom, az asszisztensnő bent van ugyan,
de nagyon elfoglalt, sokan telefonálnak..stb....(ja persze, hisz
Cecília megmondta,
hogy csak egészségesen keressük fel orvosainkat, ill. akkor is
telefonon előbb) Mondom, hogy teljesen elfogyott a Nebiletem,
...oké, még kérek valamit? még Betasercet,
mert nagyon szédelgek, esek a falnak, minden lépés után, nem ér
semmit a Betaserc,
de azért írja csak fel, ha nincs más.. csend. Cavinton
kell? , Nem
azt nem szeretem,, Nootropilt
szedek, de az van még otthon,
bár fogyóban, vérnyomásom rendben, nem szedek rá most semmit,
mondja az orvos, a Nebilet
is részben az, jó, meg mi is kéne még? ja igen, rákérdezek az
Aspirin
protectra, azt mondja, az nagyon jó értisztító, szedjem csak ,
kérdem az eséseimkor mindig sérülnek az erek, nincs összefüggés?,
Nincs.. Még mindig van egy lyuk a lábamon, - nem hallja, nem
reagál, ja és reggelente folyton fáj a fejem, ez már tényleg
felesleges megjegyzés lehetett, a levegőbe, mert mondja is sokan
vannak, telefonálnak, nem is tud már rámfigyelni ..Jól van mondja
gépiesen....Remélem felírta a felhőbe, mindhárom gyógyszerem, s
mehetek értük a patikába…
Máskor
beosztom a panaszaim, s a végével kezdem,
2020.
május 12.
MÉG
MINDIG A HÁZIORVOS
Tegnap
el is felejtettem mondani azaz nem is jutott rá idő azaz úgyis
érdektelenségbe fulladtam, de reggelente megint görcsöl a lábam,
ezt nem is mondtam, s rájöttem, hogy míszem van újra telefonálni,
"zavarni" a doktorurat, de hát nem az lenne a
foglalkozása, hogy meghallgasson?
Szinte
örültem amikor láttam, hogy már pötyög a rendelési idő (mert
órával előbb abba kell hagyni a „zavarást” ott is, hogy
legyen idejük kikapcsolni a számítógépet,
(ami
a főszereplő, ugyebár)
Aztán
rájöttem arra is, hogy tulajdonképpen egyetlen gyógyszerem se ő
ajánlotta, hanem különböző szakorvosok. Miért is van ő nekem?
- kérdem én.
Ezeket
a gyógyszereket felírni,
azt az asszisztensnő teszi... Néha
megméri a vérnyomásom (de azt én is tudom, otthon, ja és persze
elküld szakorvosokhoz, beutalót irat...de nem nagyon érdekli a
válaszuk se)
Legközelebb,
ha lesz merszem egyáltalán felhívni, mégis csak megkérdem, a
legelején, hogy hány másodperce van rám, hogy beosszam a
mondanivalóm.. bár minek?
Nincs
alternatívám?
én nem akarok orvost változtatni, de lehet,hogy kénytelen
leszek....?
Valaki
azt írta,hogy
öregek vagyunk, már nem vagyunk érdekesek,de hát nem annál
inkább kéne figyelni ránk?, Hiszen
itt a legkisebb tünetnek is nagyobb jelentősége lehet.. Akár
végzetes is (miért is pont az öregek vannak kitéve esetleg
halálos kimenetellel a koronavírusnak
is?!)
Nem
is szeretek arra gondolni, hogy majd ő fogja kitölteni a halotti
vizsgálóbizonyitványom, jószerivel akkor jön először az
otthonomba!
Eddig...
Vajon
ráér-e majd….
2020.
május 13.
NYARAIM
Nyaraim
visszaköszönnek
De
én voltam-e az a lány
ki
átúszta a Marost
s
belenézett a Napba
hajdanán...
ki
valami szépet s jót várt
De
hát azt teszem most is
évtizedek
óta már
ha
jön a nyár
2020.
május 14.
TALÁLKOZÁSOK
Téblábolunk
a posta előtt, rossz az internetjük, ezért bizonytalan, hogy mikor
tudnak dolgozni, én a postafiókomhoz bemehetek (ahhoz nem kell
internet) de csekkek, nyugdíjak függőben, így régi ismerősömnek,
osztálytársamnak is.…
Én
bemegyek a leveleimért, aztán elindulunk komótosan, biciklinket
tolva, (megvan a másfél méter táv? nem biztos, feljebb húzom a
maszkom). én a patika felé, ő a fogtechnikai műhelybe, ahol
dolgozhat
Kérdi,
hol
a lányom, hogy van,mondom,Pesten,
főszerkesztő, meg neveli a fiát...
Van
unokád?! derül
fel a arca
Igen,
és épp annyi idős most mint mikor mi első osztályban együtt
járunk..(7 évesen) -mondom.
Te
voltál a legjobb tanuló -
mondja - pedig
sokan voltunk, több mint negyvenen, mindent tudtál még azt is amit
nem tanultunk
Tényleg?
én már nem emlékszem - terelem másra a szót- én már nem
emlékszem vagy nem akarok emlékezni erre, zavarba hoz az eminensség
utólag is, de arra igen, hogy hány fiú osztálytársunk
mezitláb járt iskolába... l
Igen,
át az éren – emleget
egyet név szerint....
Nem
is tudják, most milyen jó dolguk van a gyerekeknek, meg nekünk is
- teszi hozzá
Ebben
maradtunk volna, de kérdi: nincs-e
komoly bajom, a
patika miatt.
Mondom,
csak a szokásos: sziv,
fej, szédelgés
Neki
trombózisa volt, kórházban kezelték, azóta is szedi a
vérhígítót...
fásliz.
Mondom
nekem is felírták, csak… csak
kényelmetlen – fejezi be a mondatot helyettem.
Hanem
ha vége ennek a cirkusznak, el is megyek ultrahangra én is, mert
gyanús
nekem még mindig
a lábam....
****
A
patika előtt a fogorvos(om) mal találkozom, remekül néz ki, pedig
már ő is elmúlt
70, de tényleg remekül!!!! Jó
ránézni.
Ő
is örül, hogy lát így,
"életben"
Már
dolgozol?
Igen,
s várlak....
(reménytelenül)
Remekül
nézel ki, mondom
még egyszer, mert tényleg (s beszéljünk másról!)
Mondom
- biztos
jól kipihented magad, azért is...
Lehet,
7 hétig, mutatja-,
ilyen
nem volt, mióta az egyetemet elvégeztem.
100
éve nem volt ilyen-
így
én.
*
Olyanok
vagyunk mint a kiscsibék, akik
kikeltek.
2020.
május 15
VISSZARENDEZŐDÉS
nemsoká
szabadság
és
béke lesz
de
vajon tudunk-e
kezet
fogni
puszit
adni
egyhamar
nem
húzzuk-e össze magunkat
s
nem vonulunk-e el
ha
köhög mellettünk
valaki
s
nem lépünk-e hátra
ha
ő jön túl közel
soha
semmi nem
múlik
el
teljesen
2019.
május 16.
KAPCSOLAT(NEM)TARTÁS
Este
hív lányom a mobilomon.
Csönd.
Majd
unokámat hallom, mama
mennyi ideig akarsz beszélni,
mert
nekünk nincs sok időnk...
Hm
natessék, semmeddig, rendben, ha nem értek rá – mondom.
De
lányom ragaszkodik a beszédhez, hiszen ma még nem is
beszéltünk.
Elég
hosszan meg is történik, de csönd van, a telefon kellett volna a
gyereknek valamire, de már az apjával beszél....
És
mikor fogunk mi?
Vajon
mikor és mennyi lesz ideje rám?!
Nem
siettetem, és soha semmit nem erőltetek rá, pláne nem magamat!
Nade
mikor ölelhetem már magamhoz, mikor láthatom és beszélhetünk
személyesen?! Hiszen az az igazi.
2019.
május 18.
TUDÓSÍTOK
tudósítok
hahaha
az
örökkévalóságnak
mindent megjegyzek
mindent
feljegyzek
lefotózok
nem gondolom
hogy a
semminek
inkább a mindennek
ámbár
biztosan
tévedek
de akkor is
teszem
(a
dolgom)
2020.
május 20.
LÁNYOM
ÉS GRECSÓ
egész
megfeledkeztem róla...
jöttem vissza a konyhából, s ni
csak a lányom látom a képernyőn, beszélni..
teljesen
kiment a fejemből (pedig a jövő héten is keddtől sorozatban
beszélgetni fog... csak el ne fogyjon addig a netem, vagy tudjam
bővíteni!
igazán tartalmas, izgalmas és ugyanakkor
kedves beszélgetést folytattak!
a Libri közönségdíjas
Veráról, a legújabb verskötetről és a mostanság irt
gyerekversekről…
2020.
MÁJUS 20.
VÁLTOZTATNI
Azt
hiszem. változtatni kell az alvási szokásaimon, nem megvárni az
éjfélt, hanem előtte, az első elálmosodásnál végleg
lefeküdni.
A kialvatlanság okozhat sok bajt,
anomáliát.
Meg az éjfél utáni alvás nem is ér
annyit, mint az előtti, az előtti duplát ér (anyu is mindig
mondta - hiába)
Így aztán vásárolni is tudnék a
9-12ig öregeknek fenntartott idősávban, és nem rostokolnék
napokig itthon, lenne oka elmenni....
hajrá!!
2020.
május 21.
VISSZA
AZ ÉLETBE
NA
SZÓVAL, MEGRÁZNI MAGAM és visszamenni az életbe, ha olykor
fulladoztató maszkban is meg sárguló kesztyűkkel, meg ingadozva
....
Tegnap
háromszor nyomták ki a boltban a telefonom, s vissza se hívtak,
lehet, hogy úgy döntöttek, hogy már vége a veszélyhelyzetnek,
nade miért nem értesítenek erről normálisan?... Elmentem hát
égőkért a villamossági szaküzletbe, szerencsére ők nem csak
délelőtt látnak szívesen, igaz, egy ajtóba kitett asztalon
szolgálnak ki, úgy hogy én szabad levegőn vagyok.
Utána
a létrával odacsíptem véresre a bal hüvelykujjam, ahogy a
sötétben ügyeskedtem vele az égőbecsavarás előtt, de nem megy
az életem balesetek nélkül, úgy látszik, mindenesetre a
szemétcsomag, most már csak egy, maradt fent egyelőre...
Megint
nyugdíjam rostokol a postán, van egy pár befizetendő csekk is, de
egyelőre nincs kedvem sorba állni a posta előtt...
Lehet,
hogy ebédelnem is a már megnyíló étteremben kéne..... Tegnap a
futár, aki amúgy pincér, majdnem idegrohamot kapott az ajtóm
előtt, mert nehezen tudott visszaadni a tízezresemből - előbb már
én akartam visszaadni a doboz ételt.
Viszont
végre süt a Nap! (tegnap még esegetett).
2020.
május 21
UTAK
Úgy
elszégyelltem magam...
A
posta mögött van egy kis utca, ha leülök a posta melletti-mögötti
múzsák kertjébe, akkor közelebb esik onnan hazamenni.
Hanem
harci kiáltásokat, üvöltéseket hallok onnan, egy kis
csoportosulást látok egy padnál fiukból lányokból, egy két fiú
bottal csapkod, teljesen elfoglalják az utat, kicsit félelmetes...
nézem őket, mik az esélyeim elhaladni köztük, egyáltalán
van-e....
Észrevesznek,
bár elég messze vagyok még tőlük.
Ideköszönnek
a fiúk: csókolom.
Én
vissza a maszkomban: szervusztok.
Mondok
még valamit, de nem értik, nógatják egymást, hogy jöjjenek ide
hozzám,
és
tényleg rendben el is indul két fiú "küldöttségbe" ,.
most már szelídnek is tűnnek..,
De
szólok, nem
kell jönni,
más
úton megyek, (látom
kell nekik az egész terület) (de úgyis amarra vannak a virágok,
majd lefotózom)
De
szerintem nyugodtan elmehettem volna köztük, utat adtak
volna.
Egész
biztos nem bántottak volna.
Sőt!
2020.
május 23.
ÉLŐ
KONCERT
Karanténből
ki, s egyenesen élő, igazi koncertre!
Szabad téren, a
Glorius étterem előtt, játszik egy komolyzenei trió, a szegedi
konziból de az EMI szervezésében.
Telemann,
Vivaldi, Haydn, Mozart, Schumann.....
El vagyok
bűvölve minden hangtól, mintha először hallanám, habzsolom,
szinte újszülöttként élvezek mindent.
A
környezetet is, a magas zöld fákat (ahogy kislányom mondta
égfákat..) és az eget is persze, (hiszen a zene közelebb visz
hozzá) és a lágy szellőt…
Ajándék!
Minden, újra….
2020.
május 24.
A
TELJES SZABADSÁG FELÉ
Kezdünk
(újra) élni.
Egyeseken még itt-ott a maszk (számomra annyira
riasztó!), - én csak egy könnyű sálat hordok s azt is a
nyakamban –, elszolgálókon teljesen, de már van felszolgálás,
az a fő! S a teraszok is megteltek. Én még ódzkodok. Nekem teljes
szabadság kell. Maszk nélküli, őszinte, távolságot nem
tartó.
Teljes szabadság! (Nade van-e olyan?)
2020.
május 24.
REJTETT
PÁRHUZAMOK
Még
ma is megnézhetném a filmet online, de nem...
S most
rájöttem miért, bár azt tudtam is, meg is írtam valakinek, aki
agitált rá, hogy nem akarom felbolygatni magam.
De
konkrétan miért is nem akarom újra megnézni?
Azért,
ami nincs is benne. az apapótló-lány kapcsolaton túl!
Kiderült
u.i. hogy a regényben, amiből készült benne van!
*És
én
is írtam egy regényt huszonegynéhány éves koromban.
Abban
is van egy mély érzelmi kapcsolat egy fiatal lány és egy egy
idősebb (apapótló) férfi
közt,
és
köztük se történik meg
"az"
, egész nyilvánvalóan nem, (mint itt a filmben sem) de valaki, aki
elolvasta még annak idején, meglepődésemre,azzal gyanúsított,
hogy a valóságban megtörténhetett, mert minden arra utal a
regényben, csak nem írtam
bele..(mint ahogy ebből a flmből is kimaradt)
persze
fel voltam háborodva, és nem is nagyon tudtam meggyőzni.
****
és
most rájöttem, mindegy hogy megtörtént vagy sem
ahogy
Arisztotelesz
is
mondta, (egyenrangúan),
mert
(megtörtént
VAGY )
megtörténhetett
volna!
2020.
május 26.
TELEFONHÍVÁSOK
Telefonhívások
korán reggel
Az
egyiknek örültem, a másiknak nem annyira!
A
„másik” volt előbb, a vezetékesen, ahhoz ki is kellett mászni
az ágyamból.
Egy
női hang hív, azt mondja, hogy korábbról tudja, hogy izületi
panaszaim vannak, ezzel kapcsolatban akar előadni valamit két
percben, orvosaik megbízásából...
Hallgatok,nem
tiltakozom, de rámkérdez.
Mondom,
mondja csak, de én még félig alszom.
Erre
se szó se beszéd, leteszi a kagylót...
Az
"egyik" telefonnak viszont nagyon megörültem, "a"
bolt üzletvezetője telefonált, elnézést kérve a nem fogadott
hívásokért (én pénteken kerestem őket vagy háromszor és mivel
nem reagáltak, le is tettem arról hogy árút szállítanak,
gondoltam ennyi volt..elmúlt a nagy vészhelyzet....de nem, )
közbejött hagymaszedés meg egyéb, de állnak rendelkezésemre
továbbra is,
hát
ez jókor jött, mert bár az elhatározásom megvolt az önálló,
sajnos csak délelőtti bevásárláshoz, de az erőm nem....
Úgyhogy
bár a listám hirtelenjében nem találtam, amire felírtam a
szükségeseket, mivel mindenem elfogyott szinte, a tojást s pár
konzervet kivéve, összeszedtünk vagy 8 tételt s hamar itt is volt
a mentő csomagom...
Utána,
üsse kő, rendeltem ebédet is, (bár azt hittem kiülök a Glorius
étterem teraszára, menű, á 990Ft!) .. de ellustultam!!!!
Azért
mégis csak össze kéne szedni már magam a normális életre...
S
pizsamát le!
Holnap
biztos...., mert újra hangverseny lesz, most már nagyobb térségben
a Zenepavilonban, ott jobban elférünk, a székek lazább
elhelyezésével be is lehet tartani a még érvényben lévő,
előírt, járványügyi távolságot.
Vonósnégyes
jön!
(Úgy
látszik a földi táplálékoknál ezek mégis csak jobban
izgatnak!)
2020,
május 26.
KARANTÉNIRODALOM
Lesz
valami, ami hiányozni fog, ha végképp elmúlik ez a (vész)helyzet:
az a rengeteg online közvetítés, hangversenyek, film, színház és
irodalom...
Pl.
ez az un karanténirodalom ----
Most
egész héten...., s ráadásul lányomat is láthatom-hallgathatom,
a beszélgetések vezetőjeként.
Említette
is most, hogy ilyen könyvbemutató még nem volt...
Nádasdy
Ádám (Londonból?) rögtön reagált, hogy ne is legyen! (Hát nem
is tudom..nekem ez így nagyon kényelmes...csak az okát nem
szeretem!:)
Igazán
élvezetes beszélgetések folynak egy-egy könyvvel kapcsolatban.
Most
Nádasdy újkeletű novelláiról beszélnek, és olvas is föl
érdekfeszítö részleteket..
Szakállas
Neptun (u.n melegnovellák ezek, de öröm hallani, hogy milyen
elfogulatlanul beszélnek róla), én még hallgattam volna tovább
is 45 percnél... (s úgy látom, nem voltam egyedül.)
Nade,
ne búsuljunk, holnap jön a folytatás: Szilasi Kései házasságával,
azt is várom.…
2019.
május 27.
KOMOLYZENE
KÖNNYEDÉN
Direkt
nem vártam a posta előtt, hogy időben odaérjek a koncertre, a
zenepavilonhoz.
Még volt 10 perc kezdésig, s már
szemerkélt az eső, gondoltam, sietek, hogy még a tető alatt
legyen helyem.
Nem kellett volna,,,
A tető
alatt, négy zenész próbálta összeeszkábálni a hangszereit,
kottáit meg magát.
De sehol egy embert nem láttam,
akiket nézőknek nevezhetnék, sőt még székeket se.
Lézengett
egy-két hagymaházi alkalmazott, s a park távolabbi padjaira
mutatott.
Mivel nem esett, én is elfoglaltam egyet, jól
szétterpeszkedve, nehogy mellém üljön valaki, (én még mindig
félek a koronától, úgy látszik.)
Aztán szállingóztak
még, gyerekek is, tízen, tizenöten csak lettünk:tisztelt
térzenei hallgatóság, ahogy viccesen a prímhegedűs
konferansz szólított bennünket.
Feltűnően
könnyeden játszották
komolyzenei darabjaikat (is), .Bizet,
Dvorzak, Handel, Schubert, Borodin, Strauss, Joplin....mindnek betéve
tudtam a dallamát, úgyhogy nehezen türtőztettem
magam ,hogy ne dudorásszak velük, néha elő is fordult, maszknak
használt sálam rejtekében..
De
a szél elvitte kottájukat.
S
majd utolsó számukat is, mert feladták a küzdelmet...így
aztán ráadás helyett egy minusz darabjuk volt, de jönnek 4-én
is, akkor állítólag
bent játszanak valahol,
Hogy-hogy?
lassan már mindent szabad?!!!!!
2020.
május 27.
A
SZERELEM, A SZERELEM
Szilasi
irt
egy érdekes regényt, női szemszögből, egy hosszú
szerelemről...
Szerinte
elveszett a szerelem nyelve, nő szájából meg netán sose
volt?
Nem
tudom...
Egyébként
(eltekintve a technikai zűröktől, ami miatt másodszori
hallgatásra volt meg csak a folytonosság) a "riporter"
ként funkcionáló (egyébként könyvei szerkesztője) lányom
filozofikus kérdéseire az írónak is többnyire ez volt a válasza:
nem
tudom…
Mintha
az ösztönösség írná, amit ír.
S mintha az
elgondolkodás az olvasó dolga lenne?
Hát igen, el kéne
olvasni...! (a korábbi könyvét : Luther
kutyáit már
elolvastam egyébként)
(A
technika annyira zűrös volt, leállások, kép, hang külön, s
időnként rossz is a hang.) hogy azt hiszem egy élő beszélgetés
most mégis csak jobb lett volna...
De majd eljön az is
(csak azon lehet, hogy nem tudok személyesen ott lenni, úgyhogy nem
szólok egy rossz szót se)
2020.
MÁJUS 28.
BOTLADOZOM
már
alig tudok járni
csak
botladozom
de
tíz körmömmel is
az
életbe kapaszkodom
2020.MÁJUS
28.
A
VERS APOTEÓZISA
Megint
"könyvheti" beszélgetés a Karanténban, kicsit izgultam,
meg tudom-e nézni, mert jött az sms a telecomtól, hogy
elfogyasztottam a havi appanázsom 80% -át, mennyi lehet az a
maradék 20, fogalmam sincs, bővíteni akartam, de nem vették fel a
telefont (nem is tudom, miért van nekik?)
Szóval egyszer
néztem meg az élő közvetítést, szerencsére most nem voltak
technikai zűrök,... nem tudok olyan alapos beszámolót írni, mint
amit érdemelne a téma s ahogy ki lett fejtve, de valamit csak
akarok írni róla.
Egy
új verskötetről volt szó, s
általában A VERSről, s igazán nagy ázsiója lett. A
versnek....
Krusovszkyt
olvastam, regényét (meg egy-két versét is...) tetszettek)
Ez
akkor jutott eszembe, mikor lányom a regénye főszereplőjét
említette
akként, hogy ha ő verset írna
tán ilyeneket írna
mint K, mert olyant is észrevesz, amit egyébként nem veszünk
észre.
Erre
K. nagyon érdekesen felelte, hogy tán épp a vers maga ilyen:
olyanról szól, amit csak versben veszünk észre.
S
a prózaírók
is mindig vissza-visszanyúlnak a vershez, mert költők (is),s
az a legszabadabb műfaj, és meghatározhatatlan is..
És
sose tudjuk megunni!
Jó
volt hallani ezeket (egy kicsit megmagyarázta az én (újra
feltámadó) vonzalmamat is a versek iránt…
2020.
május 28.
KEMÉNY
MAG
Az
élő közvetitések után mindig kitérek rájuk, a szokásos esti
telefonbeszélgetéseinkben.
Többnyire
szinte mindig csak dicsérek, (rám igazán nem jellemzően), mert
valóban annyira tökéletes lányom e beszélgetések
lebonyolítójaként, hogy csak na.... S ezt elfogultság nélkül
mondhatom. (ha nem így lenne, azt is megmondanám) De csak csodálni
tudom, ahogy nap mint nap más-más írók, költők munkásságában
elmerülve, mélyre hatoló és lényegi kérdéseket tesz fel nekik,
mikkel láthatóan őket is inspirálja. -
Unokám
ott sertepertél körülötte, bár a beszélgetések idején
száműzve van apjával -- szia mama, te vagy a kemény mag -
mondja.. (Valóban, anyja ezt mondta, s ő megjegyezte, s
visszamondta szorgalmasan.) Na dehát ez a legkevesebb (egyébként
vagyunk jópáran, de én persze hogy mindig ott vagyok, minthogy
érdekel az irodalom, s nem kevésbé lányom is, hogy mit művel
vele.(Nagyszerűt!)
2020,
MÁJUS 29.
EL
TUDJA-E LÁTNI MAGÁT?
Emlékszem,
hogy régebben, bárdolatlan ifjú (vagy csak ifjabb) koromban, ha
egy idősebb nővel (vagy inkább NÉNIVEL) találkoztam,
beszélgettem, tudván róla, hogy egyedül él, képes voltam
megkérdezni tőle, hogy ÉS EL TUDJA LÁTNI MAGÁT? EGYEDÜL?
Mindig, lemosolygó, fölényes választ kaptam HÁT PERSZE. Az meg
se fordult a fejemben, hogy ha valaki rendesen felöltözve és
rendezetten az utcán van, már a nehezén túl is esett.…
S
akik esetleg NEM-mel válaszolnának, azok bizony nem láthatóak
az utcán..
2020.
MÁJUS 29.
ÖREGSÁVBAN
12-re
pontosabban 11,59-re már le is zuttyanhattam ide a számítógéphez
itthon a nagy túrám után (aminek ideje ugyebár szűkre van
szabva, különösen ha a nehéz kezdeteket nézem) (9-12, s passz,
öregeknek)
Csakhogy
én előrelátó voltam. Tegnap, már 10 körül lefeküdtem s
aludtam is, igaz hogy 12-kor felébredtem, s kettőig fent is voltam,
de így is kijött 8 órára a 8 óra alvásidő, pont, úgy hogy a
szokásos kis fejfájással nem törődve (Saridonnal igen)..
nagynehezen felöltöztem (de nehéz művelet is lett ez újabban) s
maszkot húztam, kesztyűt.
Először
a postára gondoltam beugrok, mert nem álltak előtte, csakhogy
benne igen (képtelenek megszokni a rendet, hogy kint várunk...)
Aztán
a patika, én nem tudom, mióta ez az új rendszer van, mindenkinek
órákat kell bent eltölteni? Már majdnem otthagytam, mikor
kijöttek végre, kértem Saridont, persze 20-asat adott 10 helyett,
s meg se értette előbb, a maszkomban, hogy mit kérnék, kértem
még Dona capsulát, de csak por van, de milyen jó, mondja, mert
dupla adag, de ha nekem szimplát írtak fel, miért akarja rámsózni,
ezt a duplát, nem értem, tiltakozásom ellenére be is ütötte,
kiüttettem, capsulát nem rendel, ha nem viszem el biztosra, holnap,
nem garantáltam, de ő nem tart, mert a port kérik!) kitántorogtam
(ha egy patika nem tud tárolni, kockáztatva egy db capsulás
gyógyszert blindre...)
Namég
a Spar... hát ennyi öreget egy rakáson..., kezdem megérteni az
öregekre panaszkodókat, rémesek (vagyunk).... a gondolák közt
még élveztem az áruk gazdagságát, az embereket viszonylag ki
tudtam kerülni, végre gyümölcsökhöz is juthattam (szőlő,
paradicsom - dobozban, nem is érdekelt az ára sok (bár otthon
kiderült, a szőlő penészes, ki kellett dobni) meg joghurt,
felvágott, kolbász, meg normális nescafe, chipsz, stb (ezt eddig
mind nélkülöztem a szállítóktól) hanem az önkiszolgáló
pénztárnál egymás hegyén hátán, holott mögötte üres az
egész bolt, s nem tudják használni persze az önkiszolgáló
pénztárt (bár akkor nem értem, miért nem használják a rendes
pénztárt, mikor a kasszás úgyis itt segédkezik...)
egy
nénire, ki teljesen a nyakamra állt, várva sorára, a szomszéd
pénztárnál s a nőnél, aki pakol majd helyette, rá is szóltam,
hogy üres a bolt, kitől,mitől fél, hogy lekési?
na
mindegy, kint már ezt is megbántam,(bár föl se vette, meg se
mozdult) láttam, egy kerekesszékbe ült, egy fiatalabb, másik
öreget kísérő nő beszélt vele...
egyedül?
(mint én, annak idején...)igen, a lánya székesfehérvári..
muszáj.. jobb is igy, csak otthonba ne menjen! megsajnáltam.
(Hát
persze magam is sajnálhatnám, a gumikesztűt a biciklinél
levettem, és a jobb mutató ujjam kisebesedett alatta. a bal
mutatóujjam meg megégettem tegnap. De akkor is egyedül
megküzdöttem!
(feladtam
a csekkeket, vettem Saridont és jól bevásároltam...majdnem 5000
Ftért)
S
igen, 11,59 re zutty, itthon... épségben (remélem) virusmentesen)
itt vagyok…
Mintha
el se mentem volna.
2020.
május 29.
MANKÓK
NÉLKÜL
Úgy
érzem magam, most hogy önállóan én vásárlok, mint aki eldobta
mankóit
Már
csak a maszkot meg a kesztyűt kéne utánadobni!
Meg
ezt a szűkre szabott vásárlási sávot.
2020.
május 29.
HŐSÖK
Erdős
Virággal beszélget a lányom, aki harmadik kis fotós verses
dokumentatív könvecskéjét jelentette meg (ugyancsak) a Magvetőnél
A
Hős utca hőseiről
Pusztulásra
ítélt környékről, lakóiról.
Olyan
dolgokat mond ars poeticájaként, ami akár az enyém is lehetne, ha
ennyire elszánt és tudatos lennék mint ő, na meg "empatikus"
a kiszolgáltatokkal, s tényszerűen nem csak elvileg.
Három
szálból tevődik a könyv össze: a "hősök"
megszólaltatásából, a költő reflexióiból nomeg a fotók
De
ezek szervesen összetartoznak és valamennyinél a valóság
ábrázolása a lényeg,
hogy
a valóságból induljon ki, mert sokkal jelentésesebb
minden,
ami körülöttünk van...
"ott
egy vers előttem"
talán
mert jelentéses korszakot élünk. s minden mögé látunk valami
mást
a
valóság többet mond, mint amit bármilyen fantáziálás mondhatna
sokkal
nagyobb erő ügyesen megragadni a valóságot, mint saját
fantáziámat kiélni
Tükröt
tart mondja rá lányom, s valóban az egyik műnek ez is a címe:
ükör
Nem
azonosul Erdős, de végtelen empátiát érez ("Nem az én
torkom, de ugyanaz a hang"), s ez a beszélgetés folyamán
ráragad a kérdezőre is, én még sose láttam lányom homlokán
azt a két mély ráncolt, mint most, ahogy Erdős Virágot
hallgatta…
Egy
kommentelő fel is írta:"Erdős Virág lenyűgöző, hiteles
személyiség. Turi Tímea értő és empatikus beszélgetőtárs.
Élmény hallgatni őket."
Fontos
és komoly dolgok ezek, ami alól nem lehet kihúzóckodni
senkinek se:
mit
kezdünk s egyáltalán van-e dolgom a másik ember bajával???!!!!
Úgy
tűnik VAN!!!!!
Erre
a közös felelősségre is szólít fel a könyv.…
2020.
május 30.
ÚJABB
KALANDOK A VALÓ ÉLETBE
Ma
is útra keltem viszonylag korán (fejfájás, Saridon, de jó, hogy
tegnap vettem utánpótlást!)
A telecomot --mivel
hiába bombázom a neten megadott telefonokkal, nem veszik fel, (nem
is élő) -személyesen felkerestem.
Zárt ajtók, de jön
maszkban egy nő, kinyitja, mondom neki, hosszabítani kéne a
netelőfizetésem, 4-én van fordulom, már elfogyott - szinte meg se
hallgat, máris kéri a személyimet, mert csak így tud intézkedni,
hogy igazolom, enyém.
Sose kérték még.
Azt
se tudja, mit akarok, azt hiszi hogy (a nemlétező )
hűségnyilatkozatom hosszabbítanám,
mert
hogy nem tudja milyen nyelven beszéltem - mondja
Milyenen?
Hát
magyarul! ( Bár
lehet, hogy a maszk kissé eltorzítja)
Másik
pultnál van az én régi emberem, megvárom őt, mondom, pillanatok
alatt el is intézi a 2GB bővítést.
Ha
már itt vagyok, s a közelben a Penny, a tegnap elmaradt kockacukrot
megvenném ott, bár úgy emlékeztem, hogy hétvégén mi öregek ne
vásároljunk, (mennyi tiltás, s még többet is képzelek hozzá?!)
de már tele van öregekkel a bolt, s kiderül, téves az infóm,
rengetegen vagyunk, ez egy külön kaszt lett: az öregek?, de
kockacukor, az nincs, ne is keressem, hiánycikk lett, azért veszek
egy-két dolgot, amiket hónapok óta nem láttam((savanyúság!
tejszín! casinotojás!, húsgombóc paradicsommártásban!) s állok
be a sorba, a nyakamra már megint jön valaki, mondom, álljon
hátrébb hogy felrakhassam az árukat a pultra, aztán egy
millimétert se hagy ki az én meg az ő dolgai közt! másfél
méter! nem tudja? nem...
Csak
már vége lenne!
A
szomszédasszonyom rám szól, de
be vagyok öltözve, rajta
ugyanúgy maszk, de hisz ez kötelező, de ő a kesztyűmre utal, hát
azt tényleg nem kéne hordani?, mert kisebesít.…
S
épp mondja a főorvos az operatív törzsben, mire hazaérek, (ha
már van netem, hallgatom), hogy tárgyakkal is terjed a vírus (bár
Cilike még azt mondta, hogy nem, de ő azt is mondta, hogy ne
hordjunk maszkot, ha nem vagyunk betegek...a kis liberális.:) rossz
nyelvek szerint (komment) most azért nem volt itt, mert punkösdre
vásárol be....nekem szinte hiányzik..olyan megnyugtató a lénye,
bár soha semmi fontosat nem közöl, de most a főorvos is..mesét
mond, egy egészségügyi dolgozó 12 órás nehéz műszakjáról....
Aranyos. Ő is pályatévesztett., meseírónak vagy akár
előadóművésznek is elmehetne......
2020.
MÁJUS 30.
FÉL
ÓRA SZERELMETES HEGEDŰMUZSIKA
Újra
koncert, térzene (vagy ahogy látom sarokzene)
Szecsődi
hegedül, könnyedén, fejből – szívből – szerelmes
dallamokat
A
közönség nem túl méltó
Egy-egy
padon ülnek magányosan....szétszórva, ahol meg többen, ott
röhincsélnek, hangoskodnak, a mellettem levő padra a magányos
fickó mellé ül egy másik, de csak annyi időre míg elfúj egy
cigarettát(!)
De
kénytelen vagyok -a füstje miatt - átevickélni a túloldalra, az
éttermi asztalok előtt még van egy üres pad..
De
itt meg mögöttem hangoskodnak, telefonálnak....
A
tévések is elég zavaróan mozognak...
Azért
élvezem a hegedűt is, örök (hűtlenül elhagyott) hangszerem
2020.
május 30.
DISSZIMULÁLÁS
Rájöttem,
miért fáradok el annyira outdoor azaz kint!
Röviden:
mert disszimulálnom kell.
(S
az nagyon fárasztó, de muszáj, időnként, hogy ne hagyjam el
teljesen magam)
2020.
MÁJUS 30.
EGY
HIDEG NAP MELENGETŐ, OLVASMÁNYOS VÉGE
Elfáradok
(különösen, ha nem alszom éjjel eleget)
Telecomnál,
pennyben voltam, hangversenyen is, meg tettem egy biciklitúrát
Hideg
a lakás!
Aranyossi
Magdát olvasom.(Az én elsüllyedt világom) Zavarnak kicsit az
unokaöccs Nádas beletoldásai. Mért nem hagyta békén a
nagynénjét, ahogy ő látta a dolgokat (dolgait!) különben is ott
az az egy generáció köztük, ami (már látom) kizár minden
azonosságot
A.
M. meg a testvérei (a képek is) anyámékat juttatja eszembe
(boldognak mondott gyerekkorukat)
S
azt is, hogy mennyivel másképp mesélt magukról anyu, mint ahogy
én próbálnám.
2020.
MÁJUS 31.
ELFELEJTENEK?
Lányom
újabban, időnként "elfelejt" felhívni. vagy legalább
smst pötyögni, messengeren jelezni
Ma
negyed 12-kor már megúntam, s felírtam a messengerre (holott még
a tegnap délutáni bejegyzésem se volt láttamozva), hogy "
..emlékszel, még van egy anyád is?"
Rögtön
megjött a válasz, méghozzá :) ikonnal! úgyhogy humorosan vette,
(bár én elég komolyan irtam).Sokáig aludtak, jól vannak,
(nade biztos nem 11-ig)
Tegnap
este meg sokáig voltak náluk a vendégek...
Na
mindegy, nevessünk :)
Hiába,
meghíztam, nem férek már be - mindenhova :(
Hiába
a "nyitás", sőt....
2020.
MÁJUS 31.
ÉLETRITMUS
KARANTÉN UTÁN (s ELŐTT?)
Ha
egy nap nem megyek ki, már kívánkozom
a levegőre, s jócskán kint is maradok
csak
hogy elfáradok, és másnap többnyire a lakásban
gubbasztok.
Aztán
megint kivágyódok...
S ez
igy megyen
mig
majd egyszer
végleg
elfáradok.....
(s
akkor már
bent
maradok....
maradok)
2020.
MÁJUS 31
2020.
MÁJUSVÉG
ne
várjam a májust?
már el is ment
mintha itt se lett volna
vannak
idők, mik
eltöröltetnek
évezredek
óta
jobb
nem gondolni rá
csak ne prolongálják
ne menjen át
júniusba!
2020.
MÁJUS 31
IDŐ
Olyan
hideg van, mintha nem is törődne a naptárral az idő.
Mint
ahogy nem is törődik, újabban.
Felvettem
egy meleg téli pulcsit, és be is bújtam a takaróm alá.
És
annyira fázik a kezem, hogy kesztyűt kéne húzni rá, vagy
eldugni...
Csak
úgy nehéz lenne írni, pedig kéne, nagyon kéne....
Álmomban(!)
3 regényt is megírtam!
Címeiket
elfelejtettem, csak egy maradt meg: MEGSEBZETT LÁNYOK
S
tudom is , kikről (hármunkról Zsu, Ani és én) kéne megírni,
akikről egyszer (Ani halálakor) függőben is maradt a kérdés: DE
KI FOG MINKET MEGíRNI?!... (hogy Zsu sincs már, rég, csak én
egyedül...meg a felelősségem)
Csak
IDŐm lenne több! Akármilyen! Fagy vagy hőség, keveredve,
mindegy,... Csak idő!
2020.
MÁJUS 31
MÉRTÉKTARTÓ
UNOKÁM
Gyereknapi
igaz mese
***
Lányomék
könyveket rendeltek unokámnak gyereknapra, de a futár már
napokkal előbb kihozta.
Lányom
javasolta is, hogy nyissák ki a csomagot, de nem, unokám
ragaszkodott az ünnepélyes alkalomhoz, kivárja...
Eljött
az is, ma... szokásával ellentétben már nagyon korán reggel
ébredt, és kérte is az ajándékokat!
----
Én
csak telefonon kívántam neki boldog gyereknapot.
Finoman
emlékeztetett az ilyenkor illő ajándékra.
Mondtam
is, persze, már van tartozásom, sokat viszek majd neki, ha végre
megyek hozzájuk….
De
nem! Csak kettőt vigyek! A névnapról elmaradtat, meg a mostani
gyereknapit!
****
Milyen
mértéktartó az én unokám!!!!!
2020.
JÚNIUS 1
AZ
ÉLET SZÉP
Csak
kidugtam az orrom szobamagányomból, tegnap majd megfagytam benn. De
ma délutánra kisütött a nap(ocska).
Előbb
csak kiültem szemben egy padra, olvasni (Aranyossi Magdát, sajnos
épp egy tragikus eseményt taglalt, bátyja Gyuri öngyilkosságát,
Nádas unokaöccse nézőpontjával kiegészítve), aztán hogy
feltöltődött bent a mobilom, biciklire "pattantam"
(költői túlzással) és távolabb merészkedtem.
Persze,
addigra a nap is elbújt. Sebaj!
Megcsodáltam
a panel tövében vadon nőtt virágokat, meg ültetett kis kerteket,
majd a hagymaház elé kanyarodva (nem hagymaszag:) olyan erős,
tömény, édes virágillat zúdult rám, hogy le kellett szállnom a
bicikliről. s kiderült, hogy gazdag virágzatú hársfákról áradt
az illat felém, s egyik árnyékában egy márciusról (vírus
előttről) itt maradt plakáton rajzköri társam kiállítására
hív: AZ ÉLET SZÉP címen…
Március
20, de rég volt, egy másik világban
Remélem, utólag
megtartják a kiállítást
S addig is hirdessük csak,
járványokon át, ellenében, hogy AZ ÉLET SZÉP, jól mondta
Heltay is, már nem kell magyarázni!
***
s
később csak kisütött a nap, újra
2020.
JÚNIUS 2.
JÁTSZIK
A NAP
játszik
velünk a nap
el-elbújik, majd
új erőre kap-
va
kisüt
új-
ra
aztán megint
felhők
mögül
pusmog
játszik velünk
kénye-kedve
szerint
én
nem játszom vele
hogyisne!
"örökharag"
mig
ki nem süt
újra
2020,
JÚNIUS 3.
FORDULAT
megemberelte
magát a nap
sőt
ontja sugarát bőségesen
adakozva
fűnek fának virágnak
s
nekünk kókadt embereknek
kik
ülünk a padon szemben vele
megadással
és elpilledve
s
éhesen is a napmelegre
annyi
benti vacogás után
hip-hip
hurrá - kiáltanánk
ha
lenne elég erőnk hozzá
2020.
JÚNIUS 4.
NEM
ÉLHETEK BEZÁRVA
"Nem
élhetek bezárva" - jut
eszembe a régi sláger éppenséggel aktualizálható sora
Pedig
néha úgy tűnik, hogy jobb lenne bezárva lenni, maradni!
Ugyanis
a un. járványügyi biztonsági szabályok betartása nem csak
rajtad múlik!
Ez
pl. nincs összefüggésben a járvánnyal, de azóta tapasztalom:
lehet,
hogy a lassulásommal is összefüggésben van, de mindenesetre a
zebrán milliméterre, másodpercre kiszámítják a sofőrök, hogy
mikor surranhatnak el mögöttem, úgy, hogy szinte a sarkamban
vannak már, ha megbotlanék, el is ütnének simán!!!!
Más:
megyek az utcán, gyanútlanul, bal szélen, hatalmas tüsszentés
rázza meg a levegőt jobb felől, nem volt meg a másfél méter
távolság, az biztos, elkerülnek, két suhanc suhan el mellettem,
azt hiszem, a hozzám közelebb álló volt a tettes, kopasz, kis
hajjal a feje búbján (még ez is!) ellene ugyan hiába vennék
maszkot, kesztyűt is akár, és hiába is húzódom az út
szélére....
Nem
sorolom, bezárkózom, kicsit...
Felkészülök
az újabb szküllákra és kharübdiszekre!.
2020.
JÚNIUS 5
EGY
KÜLÖNLEGES NAP
100
évvel ezelőttre emlékeztünk gyászosan, mégis volt valami szép,
felemelő és ünnepi benne..
100
éve volt Trianon, az ország nagyjának (kétharmadának?)
leszakítása a térképről, de nem csak onnan, hanem az emberek
szívéből, egy csomó magyarnak született ember költözés nélkül
más országba, külföldre került ripsz-ropsz (irt is unokabátyám
anyjáról egy verset, azt hiszem Munkácson született, nem mozdulva
onnan is 7 ország lakója lett) s az én most kutatott őseim is
szerteszét születtek, olyan helyeken, amik ma már nem
Magyarországhoz tartoznak (Vágújhely, Pozsony - Szlovákia,
Szerbia: Szabadka, Bácsmartonos, Románia :Arad, és Gonda
(Guttmann) őseim is Sátoraljaújhelyen, ugyan csak határhely, de
gyanúsan feljebb jöttek, a felvidékről....a
Kárpátokról.(Emlékszem nagybátyám egyszer direkt ezért
szerezte meg Illés Béla Kárpáti rapszódia c. művét)
Egy
kvartettel kezdődött az ünnepség, megbújva, a városháza
előtti- melletti zöldben, a már ismert zenészeink kedvesen és
jól játszottak, (a vezetőjük közölte, ők is érintettek, ő
szabadkai, a csellós meg aradi) és csodás klasszikus dallamokat
(Brahms, Purcell, Bach. Air zenéltek nekünk, kik végül járdára
torlódtunk) s már megint méltatlan hangoskodásban, be is kellett
fogni a fülem), közben pedig a zászlókat - egy magyar és egy
mától újra Csanád- Csongrád megyeit igazgathattak a lányok,
fiúk, rendőri hangos rendelkezésekkel, le-föl járással,
süketen, érzéketlenül a finom dallamokra, mintha csak úgy
mellékesen zenéltek volna mellettük olyan csodálatosan,.... na
végre sikerült felhúzni a zászlót, bár a csanádi kicsavarodott
.-- mégis csak, és zúgtak-bongtak a harangok, mind, az egész
országban!!!!!
Aztán
átvonultuk..a kopjafához? a Petőfi parkba, hogyhogy? ott nincs
kopjafa! dehogynincs! mára csináltak egyet Trianon emlékére,
alatta Nagymagyarország
alakú virágoskerttel .
Beszélt
a polgármesterasszony, s jaj még énekelt is a végén, sajnos,
Magyarországról ill Boldogasszonyról (hát, én nem tudok nem
gondolni Mirjamra a zsidó lányra, asszonyra ilyenkor!
Ugye
nem baj?! bár ez a katolikus magyarság néphimnusza áll a wikin
Is: Boldogasszony anyánk : Magyarországról,
Édes hazánkról, ne feledkezzél el
szegény magyarokról.... " Isten adja, igy legyen” -
csattant rá a szokásos prózai zárlat, frázis.
Aztán
a megye kitüntet Csanád éremmel
S
következik az ünnepi műsor..(kicsit giccses, de van benne pár
szép jelenet)
A Forgatós együttes Trianoni táncjátéka.
Végül
100 szál fehér rózsát raknak a kopjafa alá, Nagymagyarország
határa mentén....:
-
Én
láttam, jól? hogy volt aki sírt is?....
-
De
általában mindenki vidám volt és boldog inkább, mint ha egy
nagy népünnepély részese volna (nem tartottuk a távolságot
(hogy lássunk) nem volt maszk rajtunk, (hogy ne fulladjunk),
elfoglaltuk a parkot, szabadok voltunk, újra, végre, valahára.....
a gyerekek is összevissza ugráltak, futkostak, nem lehetett féken
tartani őket (persze mit tudnak ők 100 évekről, trianonokról…) -
-
-
-
2020.
június 6.
-
- DÓRA
OTTAWÁBAN ÉNEKEL - S ÉN MAKÓN LÁTOM-HALLGATOM
-
- Ez
se lett volna a covid nélkül :)
-
Bizony
ám, először csak a zoomon, de aztán kiderült, hogy felvették
youtubra is, ezt a virtuális kórust, szerintem tökéletesen
énekelnek, s köztük is az én unokanővérem a leglelkesebben, s
még szép is (meg se írom hány évével, de mondtam is neki, hogy
azt felejtse el, biztos félreírta az anyakönyvvezető) -
-
- 2020.
június 7
- TÉRZENE
SZÖKŐKÚTRA, TEREFERÉRE, TÉVÉRE….
-
-
Két
zongorára, de alig hallok, előbb az előttem levő szökőkút
csobogásától nem, utóbb, mikor átadták helyüket a hagymaházas
szervezők, mögöttük nem igen, a két csacsogó szomszéd padon
ülőktől sem, nomeg a mikrofon, azt hiszem a tévéseknek szól
csak.
Meg is lepődöm, hogy a felvételükön milyen
élvezetesen, plasztikusan zongorázik a két barátnő- művésznő
-
-
Azon
meg elrémülök, hogy hogy nézek ki mögöttük (hát többet kéne
tükörbe nézni, vagy elbujdokolni inkább?! :)
-
-
-
2020.
június 8
- AKI
MINDIG KÖZBESZÓL…
-
az
az unokám...
Apja
heti szakaszt magyaráz péntekenként, zoomon
Lányom
most nézhette a Magvető-s "könyvhetüket" interneten, 6
könyvet mutattak be, most is a Radnóti színházzal, Bálint
Andrással, csak most virtuálisan, de a 6-ból 4 könyvet lányom
szerkesztett,
vele
szokott lenni ilyenkor unokám, de most nem, apja viszont az öléből
valahova lejjebb
száműzte, hogy ne zavarja az arcát a zoomon, beszéd közben, a
kezét azért
látom,
s időnként meg is
szólal,
olyankor tolmácsolja is az apukája mit, mert muszáj---olyan
okosakat s jókat, elgondolkoztatókat mond, s úgy tűnik végig,
minden szóra figyel: (egyébként
is a közbeszólás, a más nézőpont egyáltalán nem idegen a
magyarázatoktól, sőt.
A
múlt elmúlt (utólag nem lehet megismerni)
Ez
tetszik neki, meg is ismétli: a
múlt elmúlt
Meg
hogy Istent nem lehet beprogramozni, (hogy amit kérünk majd
teljesítse)
Mint
egy robotot -
szól
közbe
Aztán
azt veti fel, hogy kitől
kér Isten segítséget,
ha szüksége van rá?
De
tovább is megy: ha
Isten nem tudja a választ valamire, akkor van neki is egy apukája,
akitől
megkérdi, és ő az öregisten?
(nem
neki nincs...)
akkor
ő maga igazából az ősapa - jön rá...
Aztán
a végén megkérdi, nincs
második rész?,mármint
Hanna
és Sámuel történetének,
róluk volt szó...
De
van mondja apja Sámuel könyve második rész!
Képregényt
is lehetne csinálni róla - jegyzi
meg unokám
De
már tervezik is a filmet, amit majd ő
forgat,
már szerepet is oszt, anyu
majd eljátssza Sámuel anyukáját,
s
halkan odasúgja:
apa te játszhatod Istent!
(apjának
hízeleg
ez,
de elodázza a választ, majd máskor megbeszélik.... (azért
remélem, nem vállalja el a szerepet)
(Egyébként
a fia a legnagyobb kritikusa, mint korábban mondta is, semmit nem
hisz el Istenről , amit mond neki róla (valóban, most is folyton
rákérdezett kételkedve (kvázi agnosztikusan:
honnan
tudod?),
Fel
is írta
valaki viccesen
chatre,
hogy ő
csak az unokámnak hisz!
*****
Másnap
emlegetem unokámnak, miket is mondott előző
nap,
hogy is volt, de kikerüli a választ..nem
szeretnék erről beszélni - mondja
(de
amúgy szeretnék beszélni veled, csak
nem erről (mintha visszavonná..)
S
aztán ma hallgatok egy fantasztikus felvételt, Mácsai
Istenről
Nemes
Nagy Ágnest mond,
de hogy és mit??!! (mintha
számonkérné és pörölne vele) S a legvégén:
"egy
szót se szóltam"
Ő
se szeretne beszélni róla,
még egyszer, visszavon.
Hát mi mást is tehetnénk?!!!!
2020.
június
9.
AGYRÉM
Ha
emberi közreműködés hozta létre egy elátkozott laboratóriumban
ezt a vírust (amire gondolni se akarok, mert csak ócska
horrorfilmekben csinálnak ilyet! - bár egyes cikkek meglobogtatják
ennek lehetőségét), akkor arra kell gondolni, hogy ez nem is
öngyilkos tett, hanem "csupán" ördögi kísérlet az
emberiség terhessé vált részének: az öregeknek, betegeknek
kiirtására..
agyrém
2020.
június
9.
IDŐSÁV
tudom
már
miért
zavar az idősáv
mert
diszkriminál
megkülönböztet
s
mert mire
összeszedem
magam
lekéstem
mert
korlátoz
a
szabadságban
és
miért ne kaphatnánk
egymástól
el...
ugyanolyanok
vagyunk,
mint
a többiek
csak
kicsit
öregek
de
nem mások
2020.
június 11
SZABADULÁS
FELÉ
úgy
érzem magam, most hogy önállóan én vásárlok, mint aki eldobta
mankóit
már
csak a maszkot meg a kesztyűt kéne utánadobni:)
***
lassan
úgy is lesz! :) (már csak a sálam rakom a szám elé, az is
lecsúszik, s csak egy kesztyűt használok :)
2020.
június 11
TÉRZENE
TÉVÉRE, SZÖKŐKÚTRA, TEREFERÉRE
két
zongorára, de alig hallok, előbb az előttem levő szökőkút
csobogásától nem, utóbb, mikor átadták helyüket a hagymaházas
szervezők, mögöttük nem igen, két csacsogó szomszéd padon
ülőktől, nomeg a mikrofon, azt hiszem a tévéseknek szól
csak
Meg
is lepődöm, hogy a felvételükön milyen élvezetesen zongorázik
a két barátnő-művésznő
.
Azon
meg elrémülök, hogy hogy nézek ki mögöttük (hát többet kéne
tükörbe nézni, vagy elbujdokolni?!),
2020.
június 12.
EBÉDEK
SZABADBAN
Kint
ebédelek a Gloriusban, előtte, az utcán - csodálatos - ráadásul
elég jutányos áron (vendégcsalogatónak? mert alig vagyunk, igaz
előttünk
is mögöttünk is vendéglő), van
konkurrencia)
Levest
még úgy nem élveztem mint most, vagy 3 hó kihagyás után ( ui
nem
mertem hozatni a kilötyögtetés veszélye miatt otthonra) Zöldbab
leves volt, mit én nem is nagyon szeretek, de most úgy ettem, mint
a mannát (ha az folyékony lenne)
Nem
is zavart, hogy a másodikat nem tudtam végigeni, mert zutty ,
mellém zuhant egy csomó víz
valahonnan, valószínű
esőmaradék az ernyőről…
Másnap
már óvatosabb voltam s beljebb ültem, biztonságban.. hideg
meggyleves, rántott hús, krumplimpüré.,...ez is mennyei.…
De
ma itthon maradok (a diós tésztát nem szeretem, meg a gombát se)
2020.
június13
HEGEDŰTÉRZENE
édesen
hegedülnek
nem
hallok utcazajt, autót,
embereket,
csak
ezt
az
édes hegedűszót
bachot,
boccerinit,
gluckot,vivaldit
mozartot
és
beethovent
mind
játszottam
valamikor
régesrégen...
itt
vannak
újra
velem -
más
most
nem
érdekel
2020.
JUNIUS 16.
23 ÉVES KÖNYVTÁRI EMLÉK
Épp
ma nyitott ki újra a könyvtár (3 hó karantén után) , s pont ma
23 éve.. 1997. június 16-án. mint egy mese..egyszer
volt...
kezdi a könyvtár és ezt rakta fel, ezt az immár régivé váló
emléket:
Turi
Tímea és Janikovszky Éva 1997. június 16-án a gyermekkönyvtár
vendége volt
Timi
gyereknek lenni könyvének bemutatója után, annyian voltunk, hogy
nem lehetett kapni levegőt (a végén Janikovszky
Évának
ki is kellett menni a friss levegőre, de azért szépet (és
szellemeset) irt be a könyvtár emlékkönyvébe:
nagyon
jó itt újra Makón, boldog vagyok, hogy megismerhettem - és
mindjárt bemutathattam Turi Timit!
Sok
boldogságot, sikert kivánok neki.
Janikovszky
Éva
97.6.16.
2020,
június 18.
- TÉRZENE
ÉGIHÁBORÚVAL
-
-
Az
elején még csak csöpörgött,
de azért igyekeztünk tető alá helyezkedni (bár az én
ülőalkalmatosságnak is szolgálható biciklim elüldözték,
mert hogy elveszi a kilátást esetleges kameráktól) na mindegy,
kibírtam
állva is, a biciklim meg ázott, jócskán mert olyan égi háború
lett, hogy csak na!
-
-
Villámlott,
dörgött, fújt a szél, szinte
versenyt a zongoraszámokkal, a két törékeny zongoristával
egyetemben
-
-
De
ők csak játszottak, rendületlenül.
-
-
Egyszer
a szél szétfújta
a kottáikat is, és én olyan bamba voltam, hogy fotóztam akkor
is,
de
szerencsére
valaki észbe
kapott és összeszedegette nekik a lapokat.… -
-
Volt
egy gyönyörű,
melankolikus
Satie szám,
azt nagyon "bírtam", meg a többit is, égzengéssel,
olykori elütésekkel együtt...
Jók
ezek a térzenék, még esővel is! -
-
-
-
2020.
június
- VÉGE A VÉSZHELYZETNEK
-
-
Végre
Szabad(abb)nak
érezhetjük magunkat
Még
vásárolhatok is, amikor csak akarok,
Megnyílhatnak
könyvtárak után a mozik is, múzeumok. stb
Csak
az a maszk, amit fel kell venni, a boltban!
De
ma pl. a menzán ebédeltem, gyerektömegben!
Délután
bevert a szokásos zuhancs a Silver utcai helyiségébe, az eresz
alá, s megittam ott egy kávét. -
-
Aztán
este felé elmentem vásárolni, s nem sokat, csak ami épp elég,
hiszen bármikor mehetek....
Lányom
meg szülői értekezleten volt unokám leendő
iskolájában...
Kezdünk
normalizálódni...
Remélem
a nyár nyugodt lesz
Aztán
ősszel ha jön egy kis második hullám, azzal csak elbánunk, most
már felkészülve..
de
nem is hiszem, hogy komoly lehet...
-
-
2020.
június 21.
DÖCÖGÜNK
Hát
még döcögnek a dolgok... átmenetileg?
Szombaton
az egész város olyan volt, mint mint a
fölbolydult
méhkas, megőrült, ez volt az első szabad hétvége, talán ezért?
a szabadsággal is bánni kéne
Folyton
majdnem elütöttek, az úton,
a boltban, mindenütt... mindenki rohant , hova?
***
Elmentem
ebédelni étterembe, zárt helyre (mert menűt
nem szolgálnak fel udvaron)...változatlanul)
a
vezető szélesen mosolyogva üdvözölt,(vagy 3 hónap után?) ő is
örülhet a kezdésnek, hiszen jövedelem kiesése is
lehetett....végre, mondta, de meddig, igy én...nem
hiszi, hogy ősszel lesz valami, hát inkább én se
***
Jó
hogy eszembe jutott, hogy ma is térzene!
A
Gloriusba mentem, leültem közel a várható zenészek helyéhez,
egy kávét rendeltem, s mikor felálltak a zenészek, jócskán
kihúztam a székem el az asztaltól közel a zenéhez, hiszen olyan
ramazuri volt a hátamban, hogy elmondhatatlan, az étterem s szálló
újra élt.-
Mint
később kiderült, gyerekszépségverseny is volt, s a gyerekek
játszótérnek használták a zenei teret is, majd feldöntötték a
zenészeket..
***
Este
felé elmentem, a messzibb levő Lidlbe...na
ide nem kellett volna, egyrészt mert a régi házunkat nem tudtam
kihagyni s az egyre jobban felkavar. másrészt olyan fegyelmezetlen
tömeg hömpölygött a botban, olykor rám is, hogy nem is mentem
minden soron végig, mikor az egyik végén egy hatalmasat
tüsszentett egy férfi-
Visszasírtam
az idősávot, hiszen az tényleg értünk volt... öregek sose
jöttek nekem, együtt totyorogtunk
2020.
JÚNIUS 23
FELFORDULÁS
azt
hiszem, felfordult a világ
kifordult sarkaiból
s
nem csak egy vírus miatt
hiszem ezt
2020.
JÚNIUS 28
FULLADÁS
VESZÉLY
Nem
hittem, hogy lesz egy ilyen világ,
Hogy mindenki
maszkokba bújik boltok, buszok előtt, s milyen reflexszerűen,
szófogadóan, kapják elő retikülökből, zsebekből a maszkokat,
láthatatlan parancsnoknak (a vírusnak?) engedelmeskedve
S
ez már mindig így lesz?
Én nem bírom a maszkokat
(semmilyen értelemben)
Most
van a mártírok emlékezete, a deportálásunk évfordulója
Szegeden épp, s emiatt nem mentem be... nem bírnám ki a menetidő
alatt (kétszer egy óra) a számon azt a vackot, jelen esetben meg
sálat, megfulladnék...
De jut eszembe, hogy is nem
fulladtunk meg azokban a marhavagonokban napokig?!!!!!
2020.
június 29.
KÁVÉKRACH
Hm...Ma
a reggeli kàvém 3/4 részét a laptopom itta meg.3 cukorral.
Ràömlött oldalról. Azt hiszem, én döntöttem fel, ahogy
hirtelen mellényúltam a bögrének. Pillanat műve volt. Egyből a
dokujaim jutottak eszembe: a kéz- pontosabban gépirataim, amik csak
egy példànyban léteznek a gépen, a pendrivom üresen áll
a gép mellett. Bàr csak a kàvésbögre lett volna üres! A dokukat
sikerült, kimenteni...úgy néz ki. ESTE felé a gép is villózott
egyet. Valamit kiirt..dell.. aztàn visszahalt. Csak a szelleme
lehetett.
2020.
június 30.
ROMLÁSOK
Egy-két
éve kicseréltük a fürdőszobacsapomat, miutàn csöpögött a
régi. Ma reggel akárhogy csavargatom a billenős csapot, egy csöpp
víz nem jön ki belőle. Először azt hittem, központilag
elzàrták. De nem; a WCben meg a konyhàban is folyik. ÉPP
talàlkoztam azzal, aki felrakta a csapot, ami most elromlott. Ennyit
mondott vàllàt vonva; Hàt eddig tartott! Hàny év egy csap?
Ma
megnézte. Betétet hoz bele délutan. Közben a laptopom ment
ripityàra .Azt
is intézni kell..De ott tényleg új kell. Néha
összecsapnak a fejem fölött a hullàmok. Oka
lehet, ha minden elromlik..
2020. június 30.
MENTSETEK
MENTSETEK
EL MINDENT! ÉN MOST IZGULHATOK, hogy mi van a dokujaimmal. Megvan-e
mind
?
Hogy tudom biztonsàgba helyezni? Nagy lecke ez. S arra is, ha
meglesznek
megfelelő formàba és helyre rakom. Ha nem? Arra gondolni se tudok.
De tàn épp ez kellett a kimozdulashoz. Ez a felràzàs.
2020 julius 6
2021 MÁRC 3
mint száműzött
"mint számüzött
ki vándorol"...
padról padra
hol nincsenek emberek
és süthet rá a nap
(lemenőben) -
nyugalmat keresek
kis melegséget
s csendet -
nincs belőlük sok
néha úgy érzem
a napon
is megfagyok -