Átkozott covid

Dr Koch Sándor magyar virológus örömmel merült el a vírusok tanulmányozásába. Úgy vélekedett, hogy a vírusok a maguk módján csaknem tökéletesek. Csak az a baj velük, hogy egytől-egyig károsak az egészségre.

Ilyen a Covid is, amellyel kétségtelenül kísérleteztek a világ számos laboratóriumában. Egyfajta vegyi fegyver, amely föld népességét képes megtizedelni. Jó öt éve aztán sikerült is a szellemet kiengedni a palackból. Ne keressük most, hogy véletlen baleset volt-e, vagy gonosz cselekedet. Egyszer majd, mint minden, ez is kiderül. Ugye B.G?
Hát egyszer csak berobbant. Vele együtt a terminus technicus is – pandémia. Elég gyorsan lebénította az emberek egymás közötti közlekedését. Pl. maszkban járt-kelt mindenki, pl. tévén néztük Böjte Csaba miséjét. Elhozattuk a bolti termékeket anélkül, hogy odamentünk volna érte. Elterjedt a home office. A távmunka.
Megszűnt a rokonlátogatás.
Mérhetetlenül sok halálos áldozatot szedett ez az átkozott kórság. Aztán lett vakcina. Hatalmas költségekbe verte magát minden állam.
Magam többször elkaptam a fertőzést. Szerencsére nem fektetett soha kétvállra, de meggyötört.
A jelen?
Továbbra is fenyeget a fertőző kór, ott leselkedik, ahol sok embere él szoros kapcsolatban egymással, ott lappang a szennyvízben, hol emelkedik benne a fertőzöttség foka, hol alábbhagy.  Úgy van jelen, mint a szigorú tanár kalapja a fogason. Nincs itt, de bármikor megjelenhet. Magyarul, a tőle való félelmet generálja. Cui prodest? – kérdezhetném, de nincs kitől.
A covid után pedig fennmaradtak azok a fenntartások, amelyek a járvány tobzódása idején elszaporodtak.
Pl. misén sokszor látok még most is maszkot viselő embert, kézfertőtlenítőt használót, elmaradt a szertartás során kézfogás, a hívek a tenyerüket tartják a papnak áldozáskor. Biztos, hogy a kézmosás gyakorisága megváltozott. Aki hazatér, kezet mos, az is, aki korábban nem tette.
Állandósult a távmunka, alighanem visszaesett a rokoni találkozások száma. Elszoktunk egymástól?
Nincs nagyobb járványveszély, de agyunk sarkába fészkelte magát a gondolat, visszajöhet bármikor, és ha nem covid, akkor más, ha lehet, még halálosabb. Avagy bezárták volna a vegyi fegyvereken dolgozó laboratóriumokat?
Nincs most új covid-törzs. Van száj- és körömfájás. Olykor madárinfluenza, olykor embert támadó influenza.
Summa summárum az orvosok küzdenek a beteg gyógyulásáért az értelmiség egy része meg meg azon mesterkedik, hogy hogyan lehet sunyi módon tömegével megbetegíteni az embereket.
Az embernek a bolond vicc jut eszébe. A temetőn áthaladó púpost kérdi a szellem: - Miért vagy te púpos? Meggyógyítlak. És lőn.
Az egészséges ember is áthalad a temetőn. Találkozik a szellemmel, az megállítja: - Ember. Nincs púpod?
- Nincs – válaszolja amaz.
- Nesze! – és hátba vágja - Most már van. – És kajánul röhög a pórul járton.
Nem kellene, hogy így legyen.
PS. Az internet úgy tudja, hogy létezik posztkovid-szindróma. Az általa okozott problémák, akár hosszabb távon is: láz, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés, gyakori szapora vagy szabálytalan szívverés; visszatérő mozgásszervi fájdalmak; megváltozott szaglás és/vagy ízérzés; szaglás és/vagy ízérzés tartós hiánya; elhúzódó hasmenés, hasi fájdalom, étvágytalanság; fejfájás, szédülés, zsibbadásérzés, alvászavar, lelassult gondolkodás, memóriazavar, (agyköd); fáradékonyság; fülcsengés, szorongás, félelem az újabb megbetegedéstől, pánikrohamok; motiváció és/vagy örömérzés hiánya; depresszió; rémálmok; ingerlékenység.
A fentiek hitelességét nem tudom igazolni.
Mindenesetre ha meglátok egy sars-vírust, átmegyek az utca túlsó oldalára – írtam januárban.