Mozgófilmszínház

Nemigen akartam írni a moziról (Heltai Jenő rövidítette a címbeli szót), mert soha nem lett igaztán kedvelt szórakozásom.
Ellenvetéseim egyike, hogy a képek világának nincs jó hatása a fantáziára. De be kell vallanom, hogy olykor elé ülök kikapcsolódásként, unaloműzőként a mozivászonnak, a képernyőknek.
Már a moziipar keletkezése idején örömmel állapította meg egy anyagilag érdekelt valaki, hogy ennél jobb biznisz aligha van. Mielőtt még meggyőződhetne valaki egy film talmi vagy értékes voltáról, már is leszurkolta a belépti díjat.
Lehet, hogy az első filmélményem Dombegyházán esett. Az elsötétített teremben támla nélküli fapadokon ültünk. A kőszív c. mesefilmet vetítették.  Amikor félelmetes jelenet következett, idősebb unokanővérem rám szólt: Sunyd le a fejed! (Nem tettem, mire ő segített, hogy sikerüljön.)
Később láttam a Gyöngyvirágtól Lombhullásig c. dolgot.
Gyerekkoromban két közeli mozi létezett, az Éva mozi, és a Zuglói.
Az Éva mozi egyik nyugdíjas törzsvendége, egy öregasszony folyton felkiáltott film közben: Csókold meg már! Nem látod, hogy szeret? ill. Vigyázz, ott jön a hátad mögött, stb. Ott láttam a Háry Jánost. Kedves rajzfilm volt. A Zuglói moziban pedig N. Wisdom filmjét, Ellopták a hangomat. Nagyon nevettük. A Galapagos c. filmre elvittem anyámat. Azt hittem, érdekli, de tévedtem.  
Főiskolás koromban egy helyből UV-ra küldés miatt moziba mentünk, míg mások izzadtak a statisztikával. Osztálytársammal megnéztük a Júlia és a szellemek c. filmet (Masina főszereplésével?). Tetszett.
Maradandó filmélményem volt a Nagyítás, A Ha, és még másik néhány film. Utoljára több éve kaptunk meghívást egy plaza-moziba: A lovasíjászt adták. Dübörgően hangos volt végig az előadás, elnyomva a popkorn-falatozók okozta zörejeket. Maga a film tetszett, de a hangosság kevéssé.  
Volt nekem egy jó barátom, aki annyiszor nézte meg a Hurrá, nyaralunk! c. filmet, ahányszor csak tehette. Másik kedvencét is sűrűn megnézte (Békaember). Ezek engem kevéssé vonzottak, de a Hyppolit, a lakáj, no meg A tanú kedvemre valók voltak. Az előbbi szellemessége folytán, a másik is, noha tudván tudtam, hogy a rideg valóság messze kegyetlenebb volt.
Itt abbahagyom, mert még kiderül, hogy a Jelenetek a házasságból is tetszett, és még a …..
Nem lettem a filmvászon rabja, nem ültem folyamatosan a mozikba. De hát hetvenhét év alatt sok minden előfordult. Élet az örökkévalóságnak, Becket Tamás, tudom is én, mi…