2023. november 28., kedd

Attól függ, mire várunk

- Aki … jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.

Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.

(Pilinszky János: Advent)
Pilinszky gondolatánál, ti. hogy a jól várakozó az órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását váltja meg – én se tudok méltóbb meghatározást.
***
- „Jó az álmodozás” – üzeni a sláger. De többnyire „jó a várakozás” is. Talán összhangban is van a kettő, feltéve hogy a várakozás valamiféle pozitív beteljesülést sejtet (ellentétben valamilyen rossz bekövetkezésétől tartó lélekállapottal, a szorongással).
***
- Bevallom, hogy a várakozás közös témát meglátva legelső képzettársításom roppant prózai volt. A várakozással nyomatékkal a KRESZ-tanfolyamon szembesültem. Igaz, hogy csak várakozást tiltó tábla formájában (piros körben egy vonás, mely megkülönbözteti a megállni tilos tábla keresztbe húzott sávjaitól).

***
- Vannak jó várakozások:
Várakozás a páromra, a gyerekeimre, az unokáim érkezésére, barátaim látogatására, ünnepekre. Az advent is várakozást jelent. Várakozás Jézus születésére. De a többi ünnepekre való várakozás, és egyáltalán a jóízű látogatásra való várakozás olykor talán reménytelibb is, mint maga a beteljesülés. Hogy ember szülessen a világra, pl. saját gyermekeim.
***
- Feleség nagyanyja folyamatos várakozásban élt. Ha meglátogatta fia, alig hogy távozott tőle, ilyen szavak hagyták el ajkát: „Ez a Pista sose jön!”
Megörököltem tőle szavajárását. Gyermekeim, unokáim alig hogy elmennek, ki nem hagynám: „Ezek sose jönnek!” Persze ez poén, de nem csak az. Ahhoz képest, hogy együtt laktunk, valóban szinte sose jönnek. Más kérdés, hogy nem is feladatuk a sűrű és kötelezőszerű megjelentés.  
***
- Vannak rossz várakozások is:
Az egyik az egészségügyi várólista. Ha most fáj a csípőm, elég kellemetlen kivárni, míg sorra kerülök a műtéttel.
A bányában rekedtek várakozása idegtépő lehet.
Ugyanígy azoké is, akik beszorultak egy romba dőlt ház alá.
Nem is folytatom.
***
- Munkából hazaközlekedve sokszor vártam, hogy feltűnjön a kanyarban a busz. Előfordult, hogy bordó színű busz tűnt fel a kanyarban. Nem bántam volna, ha megáll, s közli, hogy ez a 29-es járat, csak átfestették a buszt.
***
- Zsgyi menya, i ja vernúsz…
Gimis koromban az orosz verset megtanultam, álmomban már nagyon tudtam, de mivel óra előtt nem maradt időm átismételni, igen nyögvenyelősen jött elő belőlem. Kaptam is rá egy kettest. Máig jobban szeretem, ha Darvas Iván énekeli.

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mick, szokásod szerint kellemes és átfogó összesítést adtál. Élvezettel olvastam, sok részét jól ismerem magam is.
Inspirálnak a gondolataid, hogy nekiálljak a témának. Pedig várni/várakozni akartam még. :)😂😂
rhumel

mick írta...

Köszönöm éltető szavaidat. Várom a posztodat.

aliz írta...

Mick jól körbejártad a témát!

mick írta...

Köszönöm, Alíz.
Mindnyájan máshonnan nézünk a témára, és ez így jó.

aliz írta...

de te sokelől, s ez még jobb ! :)

Rozsa T. (alias flora) írta...

Mick, "csatlakozom az előttem szólókhoz" - ahogy a hajdani pártgyűléseken járta a hozzászólás bevezető mondata (humoristák szerint, mert én nem voltam közvetlen tanúja).
Valóban sokan életük nagy részét várakozással töltik, már csak azért is, mert képtelenek a jelenben élni, a PILLANATot élvezni, a következőre, valami jobbnak álmodottra várva...