- Aki … jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását.
Aki valóban tud
várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és
jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.
(Pilinszky János: Advent)
Pilinszky gondolatánál, ti. hogy a jól várakozó az órák, percek kattogó, szenvtelen
vonulását váltja meg – én se tudok
méltóbb meghatározást.
***
- „Jó az álmodozás” – üzeni a sláger.
De többnyire „jó a várakozás” is.
Talán összhangban is van a kettő, feltéve hogy a várakozás valamiféle pozitív
beteljesülést sejtet (ellentétben valamilyen rossz bekövetkezésétől tartó
lélekállapottal, a szorongással).
***
- Bevallom, hogy a várakozás közös témát meglátva legelső képzettársításom
roppant prózai volt. A várakozással nyomatékkal a KRESZ-tanfolyamon szembesültem.
Igaz, hogy csak várakozást tiltó
tábla formájában (piros körben egy vonás, mely megkülönbözteti a megállni tilos
tábla keresztbe húzott sávjaitól).
- Vannak jó várakozások:
Várakozás a páromra, a gyerekeimre, az unokáim érkezésére, barátaim látogatására, ünnepekre. Az advent is várakozást jelent. Várakozás Jézus születésére. De a többi ünnepekre való várakozás, és egyáltalán a jóízű látogatásra való várakozás olykor talán reménytelibb is, mint maga a beteljesülés. Hogy ember szülessen a világra, pl. saját gyermekeim.
***
- Feleség nagyanyja folyamatos várakozásban élt. Ha meglátogatta fia, alig hogy távozott tőle, ilyen szavak hagyták el ajkát: „Ez a Pista sose jön!”
Megörököltem tőle szavajárását. Gyermekeim, unokáim alig hogy elmennek, ki nem hagynám: „Ezek sose jönnek!” Persze ez poén, de nem csak az. Ahhoz képest, hogy együtt laktunk, valóban szinte sose jönnek. Más kérdés, hogy nem is feladatuk a sűrű és kötelezőszerű megjelentés.
***
- Vannak rossz várakozások is:
Az egyik az egészségügyi várólista. Ha most fáj a csípőm, elég kellemetlen kivárni, míg sorra kerülök a műtéttel.
A bányában rekedtek várakozása idegtépő lehet.
Ugyanígy azoké is, akik beszorultak egy romba dőlt ház alá.
Nem is folytatom.
***
- Munkából hazaközlekedve sokszor vártam, hogy feltűnjön a kanyarban a busz. Előfordult, hogy bordó színű busz tűnt fel a kanyarban. Nem bántam volna, ha megáll, s közli, hogy ez a 29-es járat, csak átfestették a buszt.
***
- Zsgyi menya, i ja vernúsz…
Gimis koromban az orosz verset megtanultam, álmomban már nagyon tudtam, de mivel óra előtt nem maradt időm átismételni, igen nyögvenyelősen jött elő belőlem. Kaptam is rá egy kettest. Máig jobban szeretem, ha Darvas Iván énekeli.
6 megjegyzés:
Mick, szokásod szerint kellemes és átfogó összesítést adtál. Élvezettel olvastam, sok részét jól ismerem magam is.
Inspirálnak a gondolataid, hogy nekiálljak a témának. Pedig várni/várakozni akartam még. :)😂😂
rhumel
Köszönöm éltető szavaidat. Várom a posztodat.
Mick jól körbejártad a témát!
Köszönöm, Alíz.
Mindnyájan máshonnan nézünk a témára, és ez így jó.
de te sokelől, s ez még jobb ! :)
Mick, "csatlakozom az előttem szólókhoz" - ahogy a hajdani pártgyűléseken járta a hozzászólás bevezető mondata (humoristák szerint, mert én nem voltam közvetlen tanúja).
Valóban sokan életük nagy részét várakozással töltik, már csak azért is, mert képtelenek a jelenben élni, a PILLANATot élvezni, a következőre, valami jobbnak álmodottra várva...
Megjegyzés küldése