2018. július 20., péntek

Makó(m)

vannak tájak legbelül

a most elhunyt Kányádi Sándor sorai jutnak eszembe

vajon nem egy belső tájat dédelgetek én, amkor Makó(m)ról irok, vajon nem keveredik-e legalábbis e kettő...

s vajon nem változott-e az alatt a 75 év alatt, mióta megszülettem

a szülővárosom

dehogynem!

melyikről írjak hát?

*******************

(egyelőre a visszatartó emlékekről:)


talán el kéne költözni
oda ahol nem botlok
lépten-nyomon emlékekbe

itt  mentél neki a falnak
le is repedt a fogad -
(de kicsi voltál!)

itt tanultál biciklizni
s az ablakból megtapsoltak
(mert már hátul nem fogtak)

itt estél el a szánkóddal
a karod törted
(a többiek csak nevettek)

itt akartak megcsókolni
(vagy tán többet)
de nem engedted

itt mondta a lányod
hogy hull az égfa
elromlott a levél
,
itt, itt, itt...
minden tégla
valamiről mesél

tán el kéne
költöznöm innen

de előre tudom
hiányoznának
az emlékeim
lépten-nyomon

**********

a szülőváros súlya



súlyos már nekem ez a város
emlékektől terhes
majd' minden
háza utcája

már nem birom
tovább cipelni

összeroskadok
menten bele

vegyétek le rólam
ezt a sok terhet

hadd menjek
végre másfele

------

na de
emlékek nélkül
lehet-e?




4 megjegyzés:

klaribodo írta...

Kedves Aliz, sokszor jövök hozzád, hátha megtudunk valamit Makóról, amiről még nem esett szó a blogodban. Vajon voltál-e a makói lombkorona sétányon, és onnan körültekintve a tér, és benne az idő milyen tágasságot idéz föl, ezt megosztanád-e velünk? Vagy csak egy részletét annak a sok mindennek?
Ne vedd okvetetlenkedésnek a kérdést, hiszen a statisztika szerint 25 olvasó hallgatott el, bejegyzésedet olvasva. Szeretettel, érdeklődéssel mind a 25 olvasó helyett:
Klári

aliz írta...

épp most raktam fel a fb-ra pár éves lombkorona sétányi képeket (Kár, hogy nem vagy a fb.on:) de van egy friss versem,ami az itteni emlékekről szól, (s az elszakadás nehézségéről) az illik is a fenti gondolatmenethez,(aztán lehet, hpgy jön a lombkoronasétány? egyéb új dolgok? kösz az ötletet)

klaribodo írta...

Az ablakból megtapsoltak? Igen, a kommentablakból is! :)

aliz írta...

igen,egy idősebb lány- segédkezett a biciklitanitásomban, és az ő osztálytársa figyelt bennünket az ablakukból, és ezzel a tapssal elárulta, hogy sikerült egyedül...(mindig eszembe jut, ahányszor csak találkozunk)