Tiszán
innen Dunán túl
Sose laktam a Tisza-parton, budapesti vagyok. Ennélfogva csak azt tudom rögzíteni,
amit a folyóról megismertem.
Talán az első az irodalom. Petőfi
megmutatta közelről távolodva a parttól a folyó vidékét. Megmutatta a csendes Tiszát,
és azt, hogy mit művel a haragos Tisza. Még
mindig irodalom. Móra és Tömörkény, valamint Herman Ottó jóvoltából
megismerkedtem a folyóval és a folyó mentén lakók minden titkával. A szegénysége
miatt hídpénzt fizetni nem akaró, s a jég alá merült embertől, a bödönhajókig,
a régi tiszai halászélettől az egykor volt pusztázókig... a tanyasi életig
A földrajz, a vízrajz felfedte, hogy
a Tisza mennyire veszélyes, és mit tettek vele, amikor átvágták a
kanyarulatait.
A történelem a betyárvilágot mutatta
meg, nádasokban bujdosók sorsát, közülük sokan a szegedi csillagbörtön
végezték.
A biológia foglalkozik a
tiszavirággal, de lehet tudni azt is, hogy mennyi szúnyog tud a partján
előadódni.
A turisták beszámolnak arról, hogy
helyenként martja van a folyónak (meredek partja), s ez nehezíti a kikötési
alkalmat keresők dolgát.
A politikában mindig nagy vihart
kavart, hogy hol sikerült megakadályozni a gátszakadást, hol öntötte el a
településeket az árvíz. Csak remélni tudom, hogy a tározók végképp megoldották
a helyzetet.
Nemcsak az árvíz okoz problémát, hanem a felső szakaszból induló, indított
halmérgezés, halpusztulás, pl. a ciánszennyezés.
Lett ennek felelőse? Lett kártérítés ez ügyben? A kérdések a levegőben lógnak.
Szeged újjáépült az árvíz után. Van
ott vasbeton víztorony, fogadalmi templom, alsó városi ferencesek, piaristák,
ott élt Dankó Pista, Pósa Lajos, Tömörkény, Móra, Bálint Sándor és még oly sokan
mások.
Szeged egyetemi város. Szeged a napfény városa. Melegebb van itt, mint a
nyugati határszéleken.
Szeged város életébe évente színt visz a szabadtéri
előadások megrendezése a Dóm téren.
***
Hevenyészett elménckedésemet egy diákként általunk is fújt tiszai nótával zárom:
Tisza vize fóóólyik cseendesen
Tisza vize cseeendeseen folyik
Tisza vize legcsendesebben folyik.
Tisza vize áll, és úgy folyik.
6 megjegyzés:
Szegedi vagyok, de csak a megyehatárig ismerem a Tiszát. Az édesapám kárpátaljai volt, többször sóhajtotta, hogy " a Tisza partján születtem, ott is fogok meghalni". Királyházán (a mai Ukrajnában,azaz Korolevóban) született. Mindig szeretett volna ellátogatni a szülőfalujába, de a rendszerváltozásig esélye sem volt odautazni. Mondta is: 'amíg útlevél meg vízum kell ahhoz, hogy a szülőföldemre lépjek, nem teszem be a lábam Ukrajnába."
Ha lesz erőm, végigveszem a Tisza földrajzát a forrásától a magyar határig. Huszt, Királyháza, Nagyszőlős a történet állomásai, ahol nagyapám állami tanító volt.
A kárpátaljai magyarok mindig szegények voltak, ami mostanában hílik róluk, nem különb az elmúltaknál. Nem igérkezik nagyon vidám mese a majdnem ezer kilométer hosszú Tisza felső szakaszáról.
jav.: hírlik
Nagyon várom beszámolódat.De ha már...
Hadd kívánjak egyszersmind
bensőséges, szép karácsonyt.
Kedves Klári, várjuk a történeteket, jó lesz nekünk több részletben is, hátha neked is egyszerűbb egyszerre egy-egy kicsit mesélni.
Mick, köszönöm. Én is szép karácsonyt kívánok nektek.
bluemoon, majd később. addig is minden jót!
Megjegyzés küldése