2015 - egy jó év volt

Ma éjfél után sétáltam Bécsben az utcán néhány baráttal, és arról beszélgettünk, milyen jó volt a 2015-ös év, és a 2016-os még jobb lesz.

Kezdődött az év azzal, hogy kötelező jelleggel elfogadták az orosz nyelvvizsgámat és január óta fizetik rá a nyelvvizsga-pótlékot :). Apró örömök az életben.
Aztán néhány héttel később a főnököm behívott magához, és azt mondta, szeretné, ha én lennék az új igazgató-helyettese. Szeretem a kihívásokat, örömmel elfogadtam.

Februárban a válóper első tárgyalása simán lezajlott, mindenben meg tudtunk egyezni, kb. fél óráig tartott az egész. A második tárgyalásra áprilisban került sor, az már csak 10 percig tartott. A bírónő láthatóan hálás volt nekünk, mivel előttünk épp egy elég nehéz esettel volt dolga. Mi úgy váltunk el egymástól a válás után: "Isten veled. Jössz ma este?" :) mivel pont keddre esett, és a kedd apás nap.

Valamikor nyáron azt is megálmodtam, hogy oldjuk meg az egyelőre még fennmaradt vagyonközösséget, remélem, 2016 elején pontot tehetünk ennek a végére is, és enyém lesz az egész ház.

Nyári sikertörténet a felsőfokú nyelvvizsga megszerzése. Nehéz szülés volt, de végre sikerült.

Nyaralás a gyerekekkel Győrben, bécsi kiruccanásokkal. Aztán augusztusban rövid kirándulás Londonba, kedvenc városomba. Találkoztam ott valakivel, a folytatásról még nem tudok mit mondani, ez is 2016-ban derül ki.

Szeptemberben egy brüsszeli út következett. Közben persze dolgoztunk ezerrel, jó néhány vidéki úttal. Hála istennek hozzánk is eljutott az intézményrendszerben esedékes jutalom (tele voltak vele a hírek), így realitássá válhatott a ház ügye. Csak azért nem kezdtük még meg az ügyintézést, mert először anyuék házát alakítjuk társasházzá, és kicsit elhúzódik a dolog. Utána jöhet a tulajdonrész-kivásárlás.

November közepén derült égben villámcsapásként ért a következő felkérés: egy másik igazgatóság vezető nélkül maradt, december elejétől legyek én az igazgató. A megbízás átmeneti (várhatóan másfél évig tart), a kihívás és a felelősség nagy. De mint már említettem, szeretem a kihívásokat. Az elmúlt másfél hónap elég kemény volt, és a következő másfél év még keményebb lesz, de úgy néz ki, jól indult ez a dolog, a kollégák örülnek, és az együttműködés menni fog. Vannak nehézségek rajtunk kívül álló okokból, de úgy szép az élet, ha zajlik. Az évet december 30-án fejeztük be, teljesen emberi időpontban (öt óra körül) az éves jelentés leadásával, így 31-én reggel 7-kor nyugodtan ülhettem fel a Bécsbe induló buszra. A szilvesztert soha nem szoktam ünnepelni, de most az egyszer úgy döntöttem, nem ülök otthon egyedül egész éjjel. Jó döntés volt, a város szilveszterkor is gyönyörű, a hangulat nagyon jó volt, finom ételeket kaptam, finom puncsot ittam, szóval minden szuper volt :). És a terrorveszély sem volt valós (szerencsére).

Legyen olyan évetek, amilyet szeretnétek! Ez csak döntés kérdése, én már tudom :).