Az ajándékozáshoz való hozzáállásomról

1. Az egyik legszebb ajándék kétségtelenül a gyermek. Nagy gond, nagy felelősség, szeme csillogásának gyönyörűsége. A feltétlen bizalom kópiája. Aki szülővé tesz, felelősségvállaló felnőtté. Párhuzamosan mellétehetem a jegyesek, házasok olykor megcsillanó önfeledt boldogságát, amelynek hátterében annak a megélése áll, hogy ajándék vagyok a másik számára. Hogy boldogíthatom őt holtáiglan, holtomiglan.
2. Ajándék? Neked szánt időm. Odafordulás hozzád, mondanivalód figyelmes végighallgatása.
3. Ajándék? Olykor egy asztalra rögzíthető satu. Egyik legszebb karácsonyi ajándékom. Fiatal házasok voltunk. Pénz az ablakban, szerszámaim hiányosak. A satu az ember harmadik keze. Satu hiányában csak töredékesen voltam képes bizonyítani, hogy sok mindent alkothatnék, amire a háztartásban szükségünk adódhatna. Valahogyan kitalálta T., hogy merre kell tovább lépni. Azóta is használom a satut. Utóbb kaptam még egy fúrógépet is. Nagyon sokáig dolgozott.  
4. A kalmárszellem megrontotta az ajándékozás jó ízét, ha a gyerekcse nem a megajándékozottság örömét keresi, hanem azt keresi, hogy mennyibe kerültek az ő cuccai. Muszáj, mert nem maradhat le. Mit szólnak az osztálytársak, ha egy kézzel készült plüssfigurát tud csak felmutatni, míg amazok egy okostelefont.
5. Engem zavarba ejt az is, ha az ajándékozás szokott értékét sokszorosan meghaladó ajándékot kapok. Persze, hogy mekkora az ajándékozás szokásos mértéke, az erősen hullámzó. Mindenesetre néhány éve kaptam egy 100 000 ft-nál is lényegesen többe kerülő digitális fényképezőgépet. Nagyon restelltem magamat, amiért ilyen sokat költöttek rám, aki a rokonoknak összesen sem szánt ekkora összeget a megajándékozásukra. Persze elfogadtam, s máig dolgozom vele (Kb. 22 000 kép készült néhány év alatt). Rövid videókat is készítek az unokákról.
6. Az ajándékozáshoz tapintat kell, a megajándékozott érzékenységének figyelembevétele. Nem lehetünk tolakodók, nem lehetünk smucigok, s azt kell vennünk, aminek megalapozott feltételezésünk szerint a megajándékozott örülni fog.
7. Ismertem egy családot, akik elkerülték a kereskedelmet, mondván, hogy az igazi ajándék személyes. Olyannyira, hogy saját maguk által készített ajándékokat kaptak egymástól szülők, gyerekek egyaránt. Nem tudom, hogy tartják-e még ezt a gyakorlatot. Eljött ugyanis az az idő, hogy növekvő terhelésük miatt egyikük se készült el vállalt feladatával. A kötés akkor se készült el, ha a karácsonyfa alatt még dolgoztak rajta. Így egyre kínosabb magyarázkodások kísérték ezeket a csinálmányokat. A fa alatt jöttek a beszámolók. Ha elkészült volna, akkor most lenne egy meleg kesztyűd, egy gyönyörű ikonod, egy magam kitalálta társasjátékod stb. Szerintem az ajándékozás nem módszer, hanem figyelmesség kérdése, szeretet kérdése, vágy arra, hogy örömet szerezzek a másiknak. És nincs szabály, hogy így, nincs szabály, hogy úgy.   
8. Egy hívő vallomása.
- Minden ajándék.
- Minden kegyelem, Isten ingyenes ajándéka.
- Úgy szerette a világot, hogy egyszülött fiát adta érte, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen. (Jn)
- Saját életünk is ajándék, még akkor is, ha olykor szomorújáték jelleget ölt saját drámánk. - Észre kell vennünk, hogy megajándékozottak vagyunk.
- A megajándékozottságra a szeretetparancs szerinti élettel válaszolhatunk: Viszontszeretjük Urunkat, felebarátainkat.  

Itt elharapom a további példálódzásokat.