Áprily Lajos: A somvirágos oldal
Elment a gond a hóval,
felhőn is fény nevet.
A somvirágos oldal
arannyal integet.
Ha utas jön hajóval,
a hegyre feltekint:
– Ni, somvirágos oldal…
És issza azt a színt.
Itt ős szó járta s ó dal,
a Zách-lány is dalolt,
a somvirágos oldal
sütkérezője volt.
A somvirágos oldal
lejtőjén túl, alul,
kő- és keresztfa-sorral
kis temető lapul.
Beszélgess ott a holttal,
tavasszal érzi még:
– A somvirágos oldal,
az volt gyönyörüség.
Szelíd, egyszerű szóval
kérem: míg élhetünk,
szép somvirágos oldal,
adj jó tavaszt nekünk.
12 megjegyzés:
Mennyi jó költőnk volt - van!
Szívbéli ajánlással a költészet napjára.
Nagyon tetszik ez a vers!
Tegnap épp ilyen helyen jártunk, ha nem is arrafelé, ahol a vers íródott.
Kriszta, te tudsz valamit! Áprily Parajdon született, oda a Nyárád van közel, Zách K. domboldalát Füzérradványhoz kötik a tanult irodalomtudósok, csakhogy oda messze a Garam, különben minden Radvány a mostani Szlovákiában van. Szóval, hol van Áprily somvirágos oldala? (Mert nekem minden hülyeséget tudni kell. Ehh.)De amit mond, azt egyszerű szóval én is mondanám.
Én pedig egyből Visegrádra gondoltam, hiszen ott éltek. És a "Ha utas jön hajóval, a hegyre feltekint" rész is oda vitt. Meg a Zách K. is. No, újratervezés neked :)
Lehet, hogy kedvet adtál ahhoz, hogy betegyek majd egy másik tavaszos Áprily-verset is, csak aztán kikerget minket a bloganyja :)
Az én áprilisom
Ehhez mit szóltok?
A nap tüze, látod,
a fürge diákot
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
Csengve, nevetve
kibuggyan a kedve
s egy ős evoét a fénybe kiált.
Régi, kiszáradt
tó vize árad,
néma kutakban a víz kibuzog.
Zeng a picinyke
szénfejű cinke
víg dithyrambusa: dactilusok.
Selymit a barka
már kitakarta,
sárga virágját bontja a som.
Fut, fut az áram
a déli sugárban
s hökken a hó a hideg havason.
Barna patakja
napra kacagva
a lomha Marosba csengve siet.
Zeng a csatorna,
zeng a hegy orma,
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?
Elfelejtettem a lényeget. A vers címe Március, szintén Áprily.
Igen, ezt akartam mondani, hogy ez az egyik kedvencem, csak Március a címe :)
Akkor jöjjön az én Áprily-m:
Tavaszodik
Sáncban a hóvíz
könnyű hajót visz,
füstöl a fényben a barna tető.
Messze határba
indul az árva,
lenge madárka: billegető
Titkon a Bükkben
moccan a rügyben
- mint csibe héjban - kandin a lomb.
s mintha a róna
kedve dalolna
úgy muzsikál, muzsikál a kolomp.
Indulok. Értem.
Jól tudom: értem,
értem üzen a zsenge határ:
"Szíved a bomlott,
ócska kolompot
hozd ide, hozd ide már"!
Kriszta, milyen okos vagy! Tényleg, az a hely a somvirágos oldal.:) :)
Mick, Kriszta, jó verseket hoztatok.Felhangolnak a dactilusok.
Na és ez?
"Április, ó, április,
Minden csínyre friss!
Faun-bokáju, vad suhanc,
Újra itt suhansz!"
... és így tovább
Van itt vers áprilisról bőven. :)
Ági, az áprilisi rímek akkor is frissek, ha elszállt fölöttük az idő. :)
Megjegyzés küldése