van egy közmunkás fiú.
egy óra felé mindig megjelenik a menzán
oldalt megáll, szerényen, de úgy, hogy látszódjon is
(persze maszk nélkül, amúgy elég jólöltözött)
köszön, int
s nyugodtan vár
soron kivüli sorára
türelmesen, meg se moccanva
s mindig eredménnyel
kap kaját
most két edénnyel, a kezébe
boldogan viszi
én is boldog vagyok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése