Már biztos, hogy megpukkadok mérgemben. A pinterest nevű
oldalon megtaláltam azt a vintage-oldalt, ahol pontosan a
"pötilarussz" 1937-ből származó gombaillusztrációi láthatóak, de nem
hozhatom ide, mert amint rámutatok a nyíllal, elfeketül a kép. Naná. Hiszen nem
vagyok tagja egyetlen közösségi gyűjtőfogháznak sem. Azt írja a pinterest őrült
nagy ablakában, hogy előbb regisztráljak, aztán beléphetek. Hát nem. Keresse
meg, akit érdekel a Larousse enciklopédia gyönyörű színes ábrája. Addig
elmesélem a régi Larousse otthoni történetét.
Nálunk mindig sok lexikonnal, kézikönyvvel és
enciklopédiával dolgoztak az ősök, többnyire magyar és német nyelvűekkel, ki-ki
a maga munkája szerint. Édesapám az anyuval együtt járt francia szakra a
szegedi egyetemre, együtt mindig is a francia nyelvet favorizálták a nagyobb családban
megszokott német helyett. Apánk valósággal tüntetett a saját könyveivel, legnagyobb
becsben a szótárjellegű, értelmező szótárra hasonlító, de enciklopédikus
szócikkekkel bővített ismeretközlő könyvét tartotta, a háború előtt megjelent Le
Petit Larousse Compact vegyes témájú kötetét. A Larousse kiadó azóta is vígan
prosperál, de szegény apánknak soha
többé nem volt pénze a meglehetősen drága újabb kötetek beszerzésére.
Amit el akarok mesélni, az olyan 1947-48-ban lehetett, apánk
még akkor nem dolgozhatott mint tanár, mert épphogy hazaért angol hadifogságból,
és az akkori idők szerint várnia kellett, amíg igazolták, hogy nem nyugati kém,
beépített ügynök vagy valami hasonló veszélyes manus az épülő népi demokráciára
nézve. Itthon ügyködött ezalatt, gondozta a kertet, villanyt szerelt, tűzifát
vágott, megigazította a padláson az elmozdult tetőcserepeket, permetezőszert
főzött, a nevezetes kvassziát levéltetvek ellen.
Vele tartottam a kertbe, amikor meglátott egy kistermetű gombát, amilyen
addig még nem fordult elő a kerti gyomok között. Kiváncsi volt rá, miféle gomba
lehet. Kiemelte a földből egy spaklival,
forgatta, nézte, van-e bocskora vagy vékony száron álldogál, a kalapja színe, a
lemezei meghatározhatták a fajtáját. Ekkor mondta, hogy nézzük meg a
pötilarusszban. Fölmentünk a könyvért, kinyílt a színes gombás oldal, rá is
mutatott az egyik gombára, hogy na, ez lesz az, de többre nem emlékszem. Nem tudom, mérges gomba
volt-e, vagy a Szeged környékén gyakori szekfűgomba egy példánya.
A könyvre viszont emlékszem. Apró betűs, legalább ezer
oldalas volt. A szócikkeket jól olvasható félkövér betűkkel szedték, a
kiemeléseket kurziválták, a szövegközti ábrák fekete vonalas, érdekes, régies
stílusú rajzok voltak. A színes táblákon a szedéstükör méretéig tartottak a
rajzok, a táblákat ugyanerre a mértre vágott bibliapapírral
védték. Apánk óvatosan helyezte vissza a
színeket őrző vékony papírt a gombaillusztrációk tetejére.
11 megjegyzés:
A 2008-as Le petit Larousse illustré 1810 oldalas, 150 000 definíciót, 5000 illusztrációt tartalmaz. Tényleg nem volt olcsó, 42 Euro. Rendesen bele lehet merülni a szócikkekbe. Mivel kézikönyv, megkegyelmeztünk neki.
Mick, akkora élvezet a könyv mint tárgy, a csodás betűtípus, a jól olvasható szövegelrendezés, mellesleg az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon is a Larousse megfelelő kiadványáról lett lekoppintva. :))))De ezt csak köztünk szólva mondom.
Klari, érdekes volt nálad felfedezni a Petit Larousse számomra is ismerős világát!
Az én íróasztalomon a mindennapi használatra mégis egy másik szótar hever kezem ügyében: egy Hachette-kiadvány, amit egyszer egy csomagban kaptam (valami ruhafélét rendelhettem postán) mintegy ráadásként... A kereskedelemben nem is került forgalmazásra. Jó 40 éve forgatom. 40 000 szó van benne, plusz 10 000 tulajdonnév és egy csomó nyelvtani táblázat! (mérete 18 / 11 cm!). Nincs nap, hogy ne forgatnám, főleg a helyesírás és a szó nemének ellenőrzésére. Ennyi év után is... Biztonságot ad.
Nekem is örömet szerez a forgatása. Szeretem, mert tárgyilagos és tömör. Ilyesmi volt a Pesti Hírlap egykötetes lexikona a 30-as évekből.
Rózsa, minthogy az "egyszer volt hogy is volt" szelleménél maradva írunk a könyveinkről, ezt a régi jelenetet idéztem föl, hogy mindenki megtalálja benne, amire felkaphatja a fejét. :)) Gondoltam, hogy kapcsolódsz majd valamiképpen. Az Hachette egyébként itthon is ismerős, már a hatvanas évek végétől jelen van az Elle magyar változata, sőt, mintha egy Hachette kiadású francia gyerekkönyv megjelenése is a lelkemen száradna. Régen volt ez is, az újabb kiadások szerkesztője nem én vagyok, sajnos.
Mick, egy régi többkötetes lexikon ismertetését is tervezem, lehet, hogy csak a saját blogba illesztem, ne beszéljem túl a többieket.
Remélem, jól vagy, nem kell már kórházba menned.
Klári, írj csak nyugodtan akárhány bejegyzést egy témáról, semmi nem túl sok.
Várjuk a folytatást. Még egy kemóra be kell vonulnom.
Mick, a legjobbakat kívánom! Majd jövök.
Ági, az értelmi szerzők jussanak szóhoz, aztán fecsegek tovább.
Az "értelmi szerzők" olvastán akkorát kacagtam, hogy ihaj!!!
Meg is fogadtam, még október 20-án, hogy írok én is, ha már olyan könnyedén feldobtam a könyvtémát.
Na, hanyadika van ma??? - még szerencse, hogy nyugdíjas vagyok, és nem tartom számon a napok rohanását.
Viszont máris elkezdem az írást. Hajrá!
Megjegyzés küldése