2015. április 23., csütörtök

Mesék

Nem emlékszem, hogy anyuék meséltek nekünk. Biztos megtették, mert azt tudom, hogy a bátyám óvodás korában fejből tudta a kedvenc meséjét, de emlékeim nincsenek róla. Nagyon hamar megtanultam olvasni, de hogy az itt bemutatott könyveket hány évesen olvastam, arra sem emlékszem. Csak azt tudom, hogy ezeket a könyveket rongyosra olvastam. Nagy részük még megvan anyuéknál, most a gyerekeim bújják :).
Szerintem ezt senkinek nem kell bemutatni :). 


Csipike, az időnként gonosz törpe :). Szerintem akkor kaptam, amikor beteg voltam.

Ezek meglehetősen ijesztő mesék, de valamiért szerettem őket nagyon. 

A TV-maci. A későbbi verzió is meg volt nekünk könyvben. 

Rémusz bácsit is biztos ismeri mindenki. A gyerekeknek is olvastam már. 

A szobám tele volt könyvekkel, jobbnál jobbakkal. Nem emlékszem mindegyikre, de ha szeretnék visszaemlékezni, csak átmegyek anyuékhoz, és átböngészem a könyvespolcokat :). 

4 megjegyzés:

mick írta...

Rémusz bácsi nyulai rendre így lépkedtek: klipiti-lipiti-klipiti-lipiti. Gyerekeim szívesen hallgatták.

klaribodo írta...

Jó könyveid voltak. Feltűnt, hogy Ifj.Gaál Mózes mesefüzérét nem a Móra, hanem a Minerva adta ki. Persze, a német romantika továbbvitele nem tetszett a "hivatásos" cégnek. Pedig, mint írod, tetszett a történet, és cseppet sem rontott az erkölcseiden. :))
Annyi előitélet él ma is. Le kell rázni és kész.

Kriszta írta...

Csipike..., egyik tanítványomnak volt kedvenc könyve, hozta magával, hogy abból olvassunk az órán.

A 77 magyar népmese nekem még kék borítós volt, a Rémusz bácsit pedig már csak a tévében láttam.

Gigi írta...

Volt még egy, aminek nem jutott eszembe a címe, és az sem, hogy ha bemegyek a fiam szobájába, meglátom a könyvemet :). Pacsaji csalafinta kalandjai - ezt is nagyon szerettem.