Mick 56/1

Ez hosszú lesz, ezért csak egy-egy olvasásnyi posztot adagolok ide az 56-os évről.

Az év jól indult. Megkaptuk azt a lakást Zuglóban, melyet Lengyel elvtárs hagyott el azért a nagy lakásért, melyre létszámunk alapján mi voltunk jogosultak. Miből is az derül ki, hogy a korrupció nem új dolog, a hatalommal való visszaélés sem, és a kompromisszumokkal való élés ugyancsak nem.

De ne vágjunk a dolgok elébe.
Az év elején még Kelenföld szélén lakunk. Itt ér bennünket a Dunaharaszti földrengés. Nem is volt olyan messze az epicentruma, ha azt veszem, hogy Haraszti Pest alatt van délre. Mi meg Dél-Budán laktunk. Még aludtunk, amikor a rendkívüli esemény utolért bennünket. Morajlással kezdődött. Ettől az infrahangokhoz közelítő mély hangoktól ugyanúgy megijedtünk, mintha tigris morgott volna ránk. De hát akkor még nem találkoztunk tigris hanggal és infrahang-elemzéssel sem. Mindenesetre úgy véltem, hogy most jött el a világ vége, amikor is a föld erői megrendülnek, és halomra dűl minden. Majdnem ez történt. Az öreg falépcsőház minden ízében vészesen nyikorgott, a szekrények dülöngéltek a fal mellett, a lámpacsillár üvegje himbálódzott, ágyunk nyekergett, mi meg halálra rémülve vártuk, hogy mikor fogunk megsemmisülni. Kb. 7 sec múlva lecsillapodott a föld, megnyugodott a lépcsőház, a szekrények. Mi még nem nyugodtunk meg utórengéstől tartva, és a csillár is imbolygott még egy kicsit odafent.
Költözésünk hetekkel később következett be. Egy teherautóra kényelmesen felfért minden holmink, bútorunk. Sőt még egy zongora is, melyről azt sem tudtam, hogy a mienk. Egyszer csak jöttek a szállítómunkások, nagybátyám aláfeküdt a zongorának, kérve, hogy csavarják ki a lábait, majd ő addig tartja a hátával. Alig tudták lebeszélni vakmerő és veszélyes tettéről. Mindenesetre sikerült Zuglóba szállítani mindent.

A zongora egyebekben egy rövid, kereszthúros bécsi jószág volt Karl Dörr felirattal, két címerrel. Egy Habsburg és egy magyar címer feszített a billentyűfedél belső felén, és még egy szöveg: K. u. K. Lieferant. Igen elegáns darab volt. Egy jó családból származó asszonytól vette apánk 7000 Ft-ért, ami az 50-es években hatalmas összegnek számított, különösen is ahhoz képest, hogy a hangszer tőkéje meg volt repedve, és aranyszínű festékkel, meg alatta gipsszel álcázva. Mindegy. Ma már darabjai sincsenek meg a kiszolgált jószágnak.
Volt még egy figyelemre méltó bútorunk, egy éjjeliszekrényekkel kombinált szárnyas tükör. Ennek az volt a különlegessége, hogy a szárnyak behajtásával megsokszorozta azt, aki bámulta magát benne. Sokat szórakoztunk ezzel az optikai adottsággal. Na, ez a tükör, emlékezetem szerint szállítás közben megpattant. Azért csorbán is még sokáig szolgált.
Mivel kb. 20 négyzetméteres életterünk bővült 47-re, eleinte minden „lötyögött” a lakásban. Azután helyben veszegettünk ezt-azt. Előbb egy konyhaasztalt két konyhaszékkel, később négy széket műbőr ülőkével. Emlékezetem szerint 130 Ft volt darabja. A Nagy körúton vettünk négy db-t, s a bátyámmal hazakutyagoltunk a fejünkre illesztett két-két székkel gyalog Zuglóba, a Bosnyák tér és a Rákos-patak közötti utcánkba (Fűrész u.) Apropó, Rákos-patak. Én még láttam hengeres üvegben spirituszba tekert rákosréti viperát. Gazdája a villamoson magyarázta valakinek, hogy Újpesten lógott egy ablakkilincsen. Úgy akadtak rá. Ő meg szakszerűen befogta, kipreparálta a szép rajzolatú mérges kígyót.
Ebben az évben történhetett, hogy ketten bátyámmal a nyáron vonatra ültettettünk, hogy az elvigyen minket a román határ mellé, Dombegyházára nyaralni. Isten csodája, hogy megérkeztünk. Senki nem akart ellopni minket, nem akarta elrabolni a rajtunk lévő ruhát, és el se tévedtünk a háromszori átszállás során (Bcsaba, Lökösháza, Kétegyháza, onnan busz), és a falu kutyái is mind meg voltak kötve. Csak hevesen ugattak, de nem bántottak. Azt hiszem, világítása sem volt akkortájt a falunak. Legalábbis én igen nagy sötétségre emlékszem. Alig találtuk meg nagyszüleink házát. Inkább csak kitapogattuk, mint megtaláltuk. Az erről a nyaralásról írt cikkem megjelent a Zászlónk c. diáklapban.
(à suivre)