Hát igen, a 2001-dik esztendőről eléggé egysíkú emlékeim vannak, mert semmi másról nem szólt, mint a lakóhelyváltoztatásról. Nem volt benne egyéb, mint keresgélés, töprengés, döntés, intézkedés, bankba, ügyvédhez járkálás, aztán a (hivatalos szóval) birtokbavétel utáni felújítás, majd pedig maga a költözés. Október elsején költöztünk abba a bizonyos kies mezővárosba, kényszermegoldással kényszerlakhelyre.
Akartam én szeretni, hogyne akartam volna, de nem ment. Van ilyen.
2 megjegyzés:
Szóval egy jó tízéves kényszerlakhelyet hagyhattál magad mögött, a mostani költözéssel...?! Az azért nem kevés. Sőt sok.:)
rhumel
Hála Istennek, túl vagy a nehezén.
Tegnap elméláztam azon, hogy csak a szépre emlékezünk-e? S úgy döntöttem, hogy nem. A csúnyára, rútra is emlékezünk. S joggal, különben újra belesétálnánk a visszatetsző valamibe.
Megjegyzés küldése