 |  |  |
Az előbbi év a téma, de gondolom egy év ide vagy oda. Samu írása inspirált a bejegyzésre.
1968-ban meghívtak a sógornőmék egy vadkempinges hétre a Tátrában három családdal egyetemben. A párom éppen abban az időben a tsz búzáját kombájnozta, nem jöhetett. Otthon két gyerek: egy öt és egy két év alatti. Drága anyósom elvállalta őket. Még drágább sógornőmnek - áldja meg az Isten haló porában - köszönhetem, hogy láthattam a hatalmas hegyeket, a Csorbatót én az alföldről szakadt fiatal asszony. Jártam a Dobsinai jégbarlangban az maga volt a csoda, azok a hosszú jégfolyosók és termek. Járhattam Krasznahorkán és láthattam a Jókai regényből ismert Serédi Zsófia üvegkoporsóját utána Betlérben az Andrássyak kastélyát, még előbb Lőcsét a főtéren a szégyenketreccel. Fantasztikus út volt, annak ellenére hogy esős, hideg hetet fogtunk ki és éjszakára a sátorba, amit szénaboglyából húzott szénával béleltünk felöltöztünk nem levetkeztünk.
Átmentünk egy napra Lengyel országba is, jártunk Krakkóban a várban, Zakopánéban és a szörnyű auswici haláltáborban is. Az úgy volt, hogy a lengyel-magyar tényleg két jó barát. A falu szélén felütött sátorhoz teát, kását hozott nekünk egy paraszt asszony. Viszont az akkor még csehszlovákok olyan elutasítóak voltak, hogy még az sem válaszolt magyarul aki tudott. Ezen nem csodálkozhattunk, hiszen a hatvannyolcas események után voltunk ott. Sajnos az én százados bátyám is oda lett vezényelve a harckocsis csapatával, szerencsére nem történt bevetés.
Nosztalgiával gondolok vissza erre az útra, amíg csak élek. /http://www.hradkrasnahorka.sk/index.php?page=hrad&lng=hu/
1968-ban meghívtak a sógornőmék egy vadkempinges hétre a Tátrában három családdal egyetemben. A párom éppen abban az időben a tsz búzáját kombájnozta, nem jöhetett. Otthon két gyerek: egy öt és egy két év alatti. Drága anyósom elvállalta őket. Még drágább sógornőmnek - áldja meg az Isten haló porában - köszönhetem, hogy láthattam a hatalmas hegyeket, a Csorbatót én az alföldről szakadt fiatal asszony. Jártam a Dobsinai jégbarlangban az maga volt a csoda, azok a hosszú jégfolyosók és termek. Járhattam Krasznahorkán és láthattam a Jókai regényből ismert Serédi Zsófia üvegkoporsóját utána Betlérben az Andrássyak kastélyát, még előbb Lőcsét a főtéren a szégyenketreccel. Fantasztikus út volt, annak ellenére hogy esős, hideg hetet fogtunk ki és éjszakára a sátorba, amit szénaboglyából húzott szénával béleltünk felöltöztünk nem levetkeztünk.
Átmentünk egy napra Lengyel országba is, jártunk Krakkóban a várban, Zakopánéban és a szörnyű auswici haláltáborban is. Az úgy volt, hogy a lengyel-magyar tényleg két jó barát. A falu szélén felütött sátorhoz teát, kását hozott nekünk egy paraszt asszony. Viszont az akkor még csehszlovákok olyan elutasítóak voltak, hogy még az sem válaszolt magyarul aki tudott. Ezen nem csodálkozhattunk, hiszen a hatvannyolcas események után voltunk ott. Sajnos az én százados bátyám is oda lett vezényelve a harckocsis csapatával, szerencsére nem történt bevetés.
Nosztalgiával gondolok vissza erre az útra, amíg csak élek. /http://www.hradkrasnahorka.sk/index.php?page=hrad&lng=hu/
2 megjegyzés:
Ez nagyon érdekes! KÖSZÖNÖM! http://www.hradkrasnahorka.sk/index.php?page=hrad&lng=hu
Tényleg klassz volt a dobsínai jégbarlang! Mi is nagyon élveztük! Csak nagyon hideg volt odabent, pedig jól felöltöztünk. És emlékszem, hogy nagyon csúszott az a fahíd, amely végigvezetett a barlangon. Időnként jó erősen meg kellett fogni a korlátot, mert különben elestünk volna. Emlékszem az ún. nagy teremre is. Az fantasztikus volt! Mondta a vezetőnk, hogy egy időben ott is korcsolyázott az Ondrej Nepela. Emlékeztek még rá? A 60-as években Csehszlovákia nagy műkorcsolya-bajnoka volt. Amikor Ti ott jártatok, akkor is ott volt az a "műmackó", amelyikkel lefényképeztek minket? (Ld. lejjebb!)Szegény ember! Láttuk, hogy ott ült a bejáratnál lévő pénztárfülkében és hűsölt, csak az alsó rész volt rajta, azután amikor jött egy csoport, gyorsan fölvette a mackófejet és kiment a csoporttal fényképezkedni. Jó meleg volt akkor augusztusban, hát még mackóbundában!
Megjegyzés küldése