2011. március 22., kedd

1986...?

nehezen jegyzek meg dátumokat azaz nem is igen forditok rá súlyt. Mesterségesnek érzem amúgy is az idő önkényes feldarabolását különböző szakaszokra, talán ezért is van ez... azt tudom, hogy mikor születtem (1943-ban - és ehhez képest szoktam kiszámolni, hány éves is vagyok, de pl. ma amikor rákérdeztek, nekem is olyan idegennek tűnt a 68-as szám. azt is csak úgy számoltam ki, hogy épp arról volt szó, hogy most lesz az 50. érettségi találozónk, és ugyebár 18+50=68 (pláne, ha januárban születtem...)
itt ez az "játék", hogy mi jut eszünkbe egy-egy feldobott évről.. próbára is tesz, azaz csak a legfontosabbra emlékszem.. 1986 esetében már nem az én születésem éve ugrik be és nem ahhoz számoltam, hogy hány éves is voltam akkor, hanem egy jóval közelebbi s nagy eseményhez; a lányom 1984. októberi születéséhez; s hogy ő egy-két éves volt ekkoriban.

de 1986. április 25-t megjegyeztem! és épp azzal összefüggésben , hogy másfél éves, pirospozsgás kislányomnak az ez utáni napokban nem mertem a fő táplálkozásául szolgáló tejet adni, mert ugyebár a csernobili baleset után a legelők radioktiv sugárzással telitődtek, s igy az a tejbe is kerülhetett. Emlékszem, tejporokat, tápszereket néztem a boltokban, és a dobozokon a szavatosságot úgy , hogy mi későbbi, mit készithettek még a robbanás előtt...

épp előtte való nap csináltam (1986. április 25-én) ezt a képet a kislányomról:



ez a kép nyári, szerencsére azért itt is "jóhúsban" van (maradt):):




amúgy is az egész év , (meg előtte is meg utána is - talán még most is, körülötte forgott....)
én gyesen voltam, bölcsődébe csak 2 és fél éves korában kezdett járni(az pedig már a következő évben : 1987-ben volt)
Voltak nehézségek az életünkben: anyukám vissza-visszatérő betegsége,a férjem...
de visszatekintve mindent elfed a kislányom léte-lénye okozta öröm...
és ebben mindnyájan osztoztunk!

3 megjegyzés:

klaribodo írta...

Jaj, megint közeledik valami vészes dolog. Csak régebbi tengeri halat vegyél.Vagy semmilyet.

írta...

Nekem mindig nagyon példamutató, amikor egyszerű mondatokkal 'intézed' a nehézségeket.

aliz2 írta...

már Tokióban is, még a viz is veszélyes... :(