kétezertíz / évértékelő...

"Tegyünk úgy, mint a nagy államférfiak: akinek kedve van, tartson itt évértékelő beszédet - persze nem a világ és a politika, hanem szigorúan csak a saját élete 2010-éről."

Az évszázad eddigi legellentmondásosabb éve volt nekem, talán / remélem / és nem lesz ilyen mostanában. Mert minden jóra érkezett egy feketeleves. Sok jó történt pedig...
Kezdődött egy a nyugdíjtörvény változtatást ellenszavazó és nekem igen kedvező döntéssel. (nevesen, hogy nyugdíj mellett továbbra is dolgozhatom nemcsak a minimálbér éves összegének eléréséig, és akkor dönteni kellett volna munkahelyi kereset és nyugdíj szüneteltetése, vagy felmondás...) tehát a zászlón továbbra is állhat a jelszó: "A MUNKA NEMESÍT"....

...és februárban jégrementem egy hajnalon a Mőcsényt bevezető kanyarban - totálkárosra (legalábbis annak lett nyilvánítva) törve a dolgozóba járós cégautónkat. A padka jegén végigcsúsztam, mint versenybob egy betonoszlop melletti szép erős fának csapódva.  Persze valaki fogta a kezem, mert nem lett semmi bajom (egy olyan kocsival amiben sem ABS, sem légzsák, de mégcsak CASCO sem volt). Az autóval kissé a lelkem is szana + széttört kissé....

 És, hogy ki vigyázott rám? Ez a kanyarban lévő keresztúti őrangyal :)))) Mert őrangyalok igenis vannak....
Aztán a gazdasági világválság hatására sok minden összebonyolódott a dolgozómban egyébként is, hogy ne legyen túl egysíkú az élet.

Azért elolvadt a hó ami igen nagy pozitívum volt, bár tavasz nem volt. Jó sokáig fűtöttünk is. Aztán nyár lett és igazából nyár sem volt, csak pár nap. Az egyik ilyen pár napban június végén elmentünk a családdal Sárvárra. Ott abban a szállodában ( Hotel Arborétum / nem reklám / ajánlás) ahol a múlt évben (2009) is eltöltöttünk pár napot. Nagyon jó volt tényleg, a szállás is, a városka is, meg a fürdője is. És kirándultunk Nagycenken, Sopronban, Fertőrákoson, Fertődön - szép dolgokat látva. (aki nem hiszi járjon utána valamelyik blogomon :)))
...és útközben hazafelé,  UZSA (hatháznyi település Sümeg alatt) lakott terület vége tábla előtt kb. 25 m-re lefotóztak sünék, jó húzósan 83 -al menten kifelé a nyílegyenes - belátható úton... na mindegy. És ezt a cécót pontosan a csodaszépre sikerült kéthetes Dalmát nyaralásunkról hazatérve kaptam meg....

DALMÁCIA... óóóóóóóóóó az nagyon jó volt, igaz a második hétre lehűlt kissé a tenger, hogy inkább többet kirándultunk, mint strandoltunk. Így történt az, hogy ismét és immár harmadszor jártam a Krka folyó csodás Skradinski Buk - jánál, és Sibenikbe is eljutottam és Splitben újra megcsodáltam a Diocletianus császár palotáját az óvárosban, és leautóztunk Omisig (ha már arra jártunk), és felmásztam Trogirban a Sveti Lovre 47 m magas tornyába csodákat nézni és fotózni... és Rogoznicában megtaláltam a Sárkány Szemét (Zmajevo Oko) és reggelenként hatalmasakat sétálgattam, kirándultam csak úgy Sevid falucska környékén, egyedül. ( Ez pedig egy összefoglaló erről az érzésről, meg a szépségekről - dióhéjban, és később ugyanitt kibontogatva is írtam ezekről) Azért egy fotón megmutatom, hogy ilyesmi kékségek voltak arra.

... és akkor abban a két hétben közel kétezer kilométert vezettem, amikor hazafelé úton - már itthon Barcs és Szigetvár között, egy Istvándi nevű " kb. 500 méter hosszan lakott" településen a faluvége tábla előtt 25 -re sünök ismét készítettek rólam egy fotót, most 73 -al / 30ezerért....
Azt gondolom, direkt csinálták ezeket velem, hogy a sok szépet, nehogy már fenékig tejfelként éljem meg. Érezzek a végére érve keserű ízt.....

A nyár végén leteszteltük az Orfű - i aquaparkot, mert lett egy olyan. Jó lesz, csak kicsi egy megyeszékhelynek. Mert Pécs, még mindig nem épít ilyesmit. Épített zeneközpontot, meg könyvtárházat, meg rengeteg szép és jobbnál - jobb felújításokat ( mondjuk Zsolnay Mauzóleum) a zárójeles csak egy példa.
És akkor a Pécs EKF évéről itt most inkább semmit, ha nem baj.... súgom csak - semmit nem vettem észre én, a város szélén élő, azon kívül, hogy maga  a város rengeteg sok új ruhát kapott :))))))))

Mi volt még? Nyárvégén láttam egy szép fényfestést a Székesegyházon ( Pécsi Dóm) ahol egy baromi jó 30Y koncert is volt, mellesleg és akkor.

Próbálom rövidre fogni. November 13 -án Hugi lányommal leugrottunk Balatont nézni. Lelle - Bélatelep - Szigliget - Tapolca. Itt és erre. Hát én ilyen kéknek az "Öreglányt" nagyon régen láttam, és Bélatelepen olyan vándorkagylós partot találtam, hogy meg kell mutassam nektek is.

Sok szép helyen jártam - jártunk mi négyen ebben a 2010 -ben.Rengeteg szépet láttam, ebből majdnem mindent lefotóztam, megörökítettem, hogy a mostani téli napokban legyen mit rendezgetni, archiválni....

...és a dolgok hátterében meghúzódó fontos valamiről, a dolgozómról. Igen a cégemről, ami nyert egy hatalmas melót a vörösiszapon, és úgy néz ki, hogy (most már) napokon belül elkezdünk valami monumentális dolgot a Mórágyi gránitban. És így tovább....

Ezért volt ez az évem nagyon ellentmondásos, vagy inkább változatos? Semmi sem működött rutinszerűen, rengeteg fordulattal és felemás érzéssel, gondolattal járó dolog volt.
Egy volt csak, ami stabil volt, egy volt és ez a legfontosabb. A CSALÁD!
Mert voltak árvizek, földrengések és iszapkatasztrófa. Volt sok eső és volt napsütés. Volt pár nap kánikula is, és volt hó, köd, pára. Az évszakok jöttek és elmentek, az IDŐ nem állt meg. Könyörtelenül ment és halad most is..... Holnap vége a kétezertíznek. Holnapután 2011, ha összeadod az  négy....

Kívánok itt a szólamom végére nektek kedves barátaim, akik megtiszteltetek azzal, hogy olvastatok, akik szóltatok hozzám - a jövendő évre is sok szép gondolatot a billentyűitekre. Legyen továbbra is kedvetek írni, mesélni, együtt lenni itt, velünk. Itt a mi kis családunkban.

Hogy is volt? Így volt, biza... úgy lesz. Mert lesz!