Ha a '79 -es "Békeév" volt nekem, akkor a '80 -ast leginkább a "lázadás évének" mondanám. A középsuli harmadik osztályában szinte mindenre volt idő. Összerakható volt minden. Belefért a suli és a tanulás, belefértek a nagy zenehallgatások, rögtönzött csörömpölések, és koncertek. Belefért a család és a haverok, és a csajozós dolgok is. Komoly kapcsolatok akkor még nem. De nem is igen kellett volna az még...
Nagyon komoly szaktárgyakat tanultunk már. Geodéziából számoltunk és számoltunk, sokszögelés, elő - és hátrametszés gyakorlatban és térképről, mind csudijó koordináta geometria. Mellette topográfiát és fotogrammetriát nyüstöltek belénk. És kezdett halványan derengeni valami jövőkép. Hogy valamikor, most már belátható időn belül van az érettségi és talán felvételi. És én azt akkor a székesfehérvári földmérési főiskolán gondoltam.
1980 tavasza azonban még a 'túlzottan semmivel sem foglalkozunk véresen komolyan' jegyében telt.
Május 2. -án kimentünk a Hegyoldalba, vagyis felvonatoztunk Budára. Persze a Tabánba - LGT koncertre, ahol a Mini volt az előzenekar. Hát én annyi embert akkor láttam először összejönni egy domboldalon. Még a fákon is emberek lógtak, és minden idők egyik legjobban sikerült koncertjét adták Presserék. A Mindenki lemez köré volt építve a buli, de akkor már játszották a Szentimentális rákkendrollt, és persze a végén volt Ezüst nyár is. Hatalmas élmény volt az akkor nekem - nekünk.
A címben azt írtam a ZENE éve... Igen az volt. A rádió 3.műsorában csütörtök esténként a Progresszív rock kedvelőinek sorozatában addig sosem hallott zenék vájták ki a fülemet. A pécsi Balokány - ligetben az IFI parkba sorra jöttek az akkori magyar bandák. A HOBO, aki kiadta első és egyetlen kislemezét (Rolling Stones Blues - 3.20-as blues), majd az első nagylemezét is abban az évben - és akik a koncerteken nagy Rolling Stones dalokat játszottak Földes magyarításában. Az EDDA - akik akkor a szerintem legjobb felállásukban - új hangokat hozott a hazai rockzenébe, és az örökmozgós P.Mobil, a Korál, a Skorpió (trió) Frenreisz dübörgéseivel és Tátrai Tibusz irgalmatlan nagy alakításaival, no és a Beatrice amíg ki nem tiltották őket szinte mindenhonnan Baranyából. Ezek a bulik péntek esténként voltak, és a 15 forintos belépődíj sem volt olyan egetrengető hatalmas összeg. Persze az 'adjegybélást' azért sokaknál működött...
Az év pedig döcögött tovább és nyár lett. A suli utolsó napjaiban a Janó bácsi, aki osztályfőnökünk és egyben történelem tanárunk is volt, bejelentette, hogy a mi évfolyamunknak már történelemből is kell kötelező jelleggel érettségizni. Hát ez elég megrázó hír volt sokak számára azért, így a harmadik végére.... Az évet jó eredménnyel zártam, mindenből négyes lettem.
A suli utáni kötelező négyhetes nyárigyakorlatot Birján és Lothárd falvak részletméréseivel, szénaboglyák és fabodegák beazonosításával töltöttem. Utána Gödöllőn a FEB táborban némi felvételi előkészítésen agytágításban részesültem. Ami sok mindenre jó volt és leginkább új barátságok kialakítására. És akkor azon a nyáron turnézott az LGT - Omega - Beatrice, amit Balatonlellén éltünk meg szakadó esőben P.Jocó haverommal. A buli végén a Somló görkorcsolyával, törölközőt a derekára tekerve énekelte az Azt mondta az anyukám című örökzöldet....
1980 szeptemberben elkezdődött az utolsó és egyben legszebb középiskolás évem. Tizennyolcan maradtunk az osztályban. Olyanok voltunk, mint egy nagy család, négy lány és tizennégy fiú. A mátéházi almaszüretet késő ősszel még követte egy szőlőszedés Vaskúton. Mi puttonyoztunk, akik pedig szedték a szőlőt elsős és nagyon lelkes lánykák voltak. És ebből azért akadtak némi nézeteltérések néha - néha :)))))
Akkor ősszel a rock és blues mellé besuhant Cseh Tamás és Bereményi gondolatvilága. Füstös kiskocsmákban, presszókban beszélgettünk pár korsó sör mellett a világról, a jövőről. Ott álltunk az ÉLET kapuja előtt egy kialakított ízléssel, gondolkodásmóddal - nagy gyerekként.
Akkor késő ősszel pedig gondoltam egy nagyot és bátrat. A továbbtanulással kapcsolatban. A matektanárnőm arcát látni kellett volna amikor megtudta, hogy a BME Építőmérnöki karára kívánok jelentkezni :))))))))))
1980 - ban voltak azért nagy történések is, amikre csak úgy periférikusan visszaemlékezem. A moszkvai csonka olimpiára, ahol Növényi Norbi aranyérmes lett, emlékeztek rá, hogy örömében felkapta a bírót? Aztán Farkas Berci felment a világűrbe. Lengyelországban, Gdanskban Lech Walesa vezetésével mekkora sztrájk volt? És decemberben az az őrült amerikai megölte John Lennont....
12 megjegyzés:
Stimmt. A zene éve tehát a 3.gimi!
Kinek melyik évre esik :)
@rhumel: a zene éve tehát, örömmel olvasom és kinek hová, mikorra - biza :)))))))))
Remélem lesz egy katonaság utáni év is nemsokára, mert előbb a tervbe vett Fehérvár, aztán a BME és a végén hogy lett ebből Miskolci NME? :)
Mert azt már tudjuk hogy nem lettél végülis bányamérnök. De még azt se, hogy aztán meg mi is lett, és hogy?
"Az éltem egy kész regény..."
@bluemoon: aranyos Tőled! Még hogy regény!? Ádehogy! :)) Szerencsére mindig közbejött egy nagy RÖG az úton, amiben jó nagyot estem - egy darabig. Ez aztán forgatta a dolgokat rendesen...
Ez a regény dolog is stimmel:)
Elég csak ezt a blogot olvasni, máris kiderül, mindegyikünk élete regényes. Leélni a kunszt, megírni csupán tehetség kérdése:)
Na, Rhumel, megint fején találtad a szöget! :) Átélni az életet..., mindig hinni, nem feladni... Az a nehéz...! - és magamról tudom, biztos más is így van vele, hogy amit itt leírunk, az csak a felszín.
"Alig hallottam, sorsomba merülten,/
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély."
Bizony, bizony....
Ez a sokféle felszín azért nagyon érdekes, szórakoztató és valóban betűt kíván. Az a rengeteg szövevény, kapcsolódási pont, az apró és nagy élmények, emlékek felidézése, leírása, olvasása kifejezetten élvezetes.
A fecsegők, sokat beszélők csapatához tartozón, mégis azt gondolom, ami ott van a mélyben, arról még mi sem igen beszélünk. Pedig ami a felszín alatt van, attól vagyunk olyanok, amilyenek. :)
Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. (Wittgenstein)
...és vannak olyanok amiket ki kell mondani, amikről beszélni kell. (sasó)
akimoto és s@só,
a bloggernek megtiltani nem lehet, hogy ne írjék, ha megjön a
várt ihelet!!!
:)))
akimoto és s@só,
a bloggernek megtiltani nem lehet, hogy ne írjék, ha megjön a
várt ihelet!!!
:)))
köszönöm @Névtelen mick! Mert kissé grafománok is vagyunk persze, hogy persze :)))))))))))))
Megjegyzés küldése