megfelelni? nem- igen!

nem lehet megfelelni   (2020 febr 7.)

nem lehet mindig mindenkinek megfelelni

ezt  a pszichológusom mondta, arra, hogy sajnálkoztam, hogy nem tudok mindig menni, amikor az unokám hiv, (és mindig hiv) pedig annyira mennék

meglepett, de meg is nyugtatott

elmúlt kicsit a lelkifurdalásom

vannak hátráltatló tényezőim és vannak kötelességeim, figyelembeveendők magammal szemben is, azt hiszem

ezzel hosszú távon még unokám javára is lehetek, jobban...

igen, nem lehet megfelelni - bármennyire is imádom- még neki se, mindig,....

meg kéne tanulnom, hogy én vagyok az első?

de ezt még leirni is rossz

....

megfelelni? (2023.julius 9)

 Már senki másnak nem akarok megfelelni, csak magamnak és a Jóistennek!

(persze ez épp elég....)

****

MOST:

egyébként idén felmentem unokám 12 . szülinapjára (bár ő mindig igy modja mikor jössz már LE? :)

mindenáron, ha törk, ha szakad akartam jelen lenni, ha úgy tetszik "megfelelni" a kérésének, mit pedig már olyan óvatosa tesz fel, nehogy megbántson vele, vagy erőszakosnak, befolyosolónak tűnjön

és rájöttem, hogy igenis jó dolog "megfeleni", és ha másnak megfelelünk, egyúttal magunknak is, mert a két dolog egybeesik

és nem élhetünk csak úgy bele a vakviágba, valami kell hogy összetarsa, összetrtson bennünket

nahát. (tézis - antitézis, szintézis!)

(de azért csak módjval :)