2017. február 16., csütörtök

idő(t)!

2012. február 16..
sose tudtam beosztani az időmet...
iskoláskoromban gyönyörű napirendjeim voltak, mindenféle foglalkozásokkal, nem igen maradt u.n. szabadidőm... talán az volt a jó! a szabadság elkényelmesít, látszólag megnyújtja az időt, valójában viszont egyre jobban felgyorsult, és/vagy én lettem lassú. Szóval állandóan el vagyok maradva mindennel, el vagyok csúszva az idővel, a ma átmegy a holnapba, és így is mindig marad restancia, aludni viszont kell(ene), s eleget (épp most olvastam valahol hogy a kevés alvás és az A. kórra való hajlam egyenesen arányos), szóval korlátok, határok mögé kéne szorítani a tennivalókat, nem átvinni, más napokba, hetekbe... évekbe?!... különben is mit tudom én, meddig van erre lehetőség... hiszen nem korlátlan az időm... nagyon is nem ...(már csak azért is kellene nekem is korlátozni, előbb. )
"kizökkent..." (már megint)....
...és még mindig! (2017. febr. 16-án)

8 megjegyzés:

mick írta...

Az ír közmondás szerint „amikor Isten az idő teremtette, eleget teremtett belőle”.

aliz írta...

és Babits szerint ő mondta "Van időm, én várhatok" (de mi emberek vagyunk)

mick írta...

Igaz.

klaribodo írta...

Ismerős volt ez a megnevezés, a kizökkent idő. Egy időjáték, sci-fi, film lett belőle, nem láttam. Sodródni az időben tényleg nem kényelmes, de az alvás meg az A.betegség messzi lehetnek egymástól. Mostanában kitalálnak mindenfélét, mi fenyegeti az egészségünket.

aliz írta...

bocs de én Hamletra merészkedtem gondolni, egyenesen ! :) U.i. "csak tiszta forrásból' :)...az alvásra nem szabad sajnálni az időt, megtérül... de ez régi dolog...

klaribodo írta...

Nem mertem ide hozni. Drámai feladat "helyre tolni azt".

aliz írta...

márpedig az(is) lenne a dolgunk. a mindenkori. (merthogy mindig "kizökken" :(

klaribodo írta...

igaz, igaz.
mellé köszönettel is tartozom, mert a Hamletre utalásod nyomában előszedtem a Holmiban megjelent Geher István tanulmányt, és olyan fantasztikus élvezettel olvastam,amit Arany János fordításának irodalomtörténeti előzményeiről és pályázaton kívüli több évtizedesnek sejtett, elrejtett fordítói munkájáról írt, hogy elfelejtettem minden bajomat. (Pedig a kizökkent időben éltem magam is az elmúlt fél évben.)