Az én áprilisaim

Másutt már régebben leírtam, hogy életem egyik fordulópontja áprilisra esett: munkahelyet váltottam papír szerint elsejével, de abban az évben április elsején húsvéthétfő volt, tehát kedden, másodikán mentem először az új munkahelyemre. Utólag rossz áprilisi tréfaként is szoktam emlegetni ezt a lépésemet és nem véletlenül, mert a váltás nem volt valami szerencsés, az első nap mindmáig különösen nyomasztó emlék. Ültem ott a nyüzsgő vadidegen kollégák közt, senki nem tetszett közülük, senkit és semmit nem találtam rokonszenvesnek, és hát valljuk be, nem valami jó kezdet, ha az első nap már úgy érzed,  ezt bizony elszúrtad. Később persze a helyzet javult, nem szöktem meg, hanem úgy-ahogy megszoktam és ha igazán megszeretni nem is tudtam, azért tizenhat évig kitartottam azon a helyen.

Persze a húsvétok is gyakran hozzátartoztak az áprilishoz. Amíg kicsi voltam, a kertben kellett megkeresnem az elrejtett apró ajándékokat, csokitojást, csokinyuszit, aztán iskolás koromban már a tojásfestés is komoly program volt ezekben a napokban. Apámmal ketten festettük a piros tojásokat porfestékkel, néha lilás színűt is produkáltunk hagyományos módszerrel, hagymahéjjal festve, de az igazi kaland ezután jött: mintákat kellett alkotni a színes tojásokra. A technikát is tőle tanultam, sósavba mártott hegyesre faragott pálcikával kellett megrajzolni a mintát és ahogy az ember húzta a pálcikát, a sav abban a pillanatban pezsegve kimarta a színes héjból a vonalakat fehérre. Gyorsan kellett dolgozni, mert a vonalak aszerint lettek vékonyak vagy vastagabbak, hogy mennyi ideig érintkezett a sav a színes felülettel, ha lassan húztad, szélesebb lett a vonal. Apunak voltak megszokott motívumai, amiket megtanított nekem, választóvonalakkal négy vagy nyolc részre kellett osztani a tojás "palástját" és azon belül ismétlődtek a díszítő elemek. Nem tudom, talán a tanítóképzőben ismerkedett meg ezekkel a mintákkal, de népi motívumok voltak és most, hogy keresni próbáltam, Baja környéki és erdélyi hímes tojások mintázatai között találtam a mi régi hímes tojásaink ábráihoz leginkább hasonlókat. 

Ez a három például szinte teljesen ugyanolyan, mint amilyenek akkor, nagyon régen a mi kezünk alól kikerültek: