Míg várok, hogy vendégeink megérkezzenek, van időm meggondolni, hogy egy „Gyönyörű épületeink” című anyagnak miről is kell szólni. Korábban említetem,
hogy irodalmi értekezéseink minden olyan mondata töröltetett dolgozatainkból,
amely nem a címről szólt.
A témakifejtés enged némi szabadságot.
Első munkahelyem a belvárosi Régiposta u. 12. félemeletéhez kötődik. Szépen megformált szecessziós épület. Évek óta zárva van a bejárati kapuja. Meg se kíséreltem, hogy bekopogtassak. Kérem szépen, itt töltöttem másfél évtizedet a Népművészeti és Háziipari SzV. alkalmazásában.
A témakifejtés enged némi szabadságot.
Első munkahelyem a belvárosi Régiposta u. 12. félemeletéhez kötődik. Szépen megformált szecessziós épület. Évek óta zárva van a bejárati kapuja. Meg se kíséreltem, hogy bekopogtassak. Kérem szépen, itt töltöttem másfél évtizedet a Népművészeti és Háziipari SzV. alkalmazásában.
Innen hívtak át dolgozni a Klotild-paloták egyikébe, nevezetesen a „Matild”-palotába, ahol egy
Pest megyei érdekeltségű cégnél voltam alkalmazásban. A palota 1900 körül
épült, s ablakait Róth Miksa tervezte.
https://www.google.hu/search?q=klotild+palota&rlz=1C1IRFF_enHU566HU566&espv=210&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=fZ8UU6ygJYPnywP15YCQBA&ved=0C
Utóbb a Vasért alkalmazásában álltam, amely a
nagykereskedő Heinrich-vasudvar háza a nyóckerben.
https://www.google.hu/search?q=vas%C3%A9rt&rlz=1C1IRFF_enHU566HU566&espv=210&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=BKEUU4PMH8TaygOpgYGABQ&ved=0CAcQ_AUoAQ&biw=1440&bih=809#facrc=_&imgdii=_&imgrc=IIcTg-GCx4cUAM%253A%3BFelnFWE5f9JtFM%3Bhttp%253A%252F%252F1.bp.blogspot.com%252F-9qkQTcGltBo%252FUWGq9lGVMnI%252FAAAAAAAAAsc%252F1wsmLR3FJ5I%252Fs1600%252FP1020448.JPG%3Bhttp%253A%252F%252Feznekemisuj.blogspot.com%252F2013%252F04%252Fbudapest100.html%3B1425%3B1224
Pazar palota volt ez is. Tágas termek, nagy belmagasság az irodákban. A kép önmagáért beszél.
Rövid intermezzo után a Parlamentben dolgoztam az Antall-kabinet sajtóirodján. Tekintsetek el az épület bemutatásától.
Innen a Pasarétre vezetett jó sorsom. A Sodrás utcába jártam a szerkesztőségbe, a Pasaréti tér tövébe. Ez egy középosztálybeli polgár villaépülete, mely egy emeletes, építészetileg eléggé átlagos. Nagy ablakai kerti fákra nyíltak (nyílnak), a fákon olykor mókusok hancúroznak.
Ami pedig lakásainkat illeti. Az első szépen formált épület volt Kelenföldön, cifra-villának hívták, tudomásom szerint vadászkastélya volt valakinek. A lakótelep építésének esett áldozatául. Nyomtalanul eltűnt, porig rombolták és nem találtam róla fényképet. Építészetileg ez volt a legsajátosabb teraszos épület, azok közül a házak közül, amelyekben laktam. Kispest, Józsefváros, Zugló, Aquincum az egymásra következő állomások. Szerettem lakásainkat. De gyönyörűnek semmiképpen se nevezném őket. Ennyi a konkrét épületekről.
Egy épület legyen funkcionálisan alkalmas a lakhatásra. A természet erőitől való függetlenedésre, s alkalmas hely az intimitásra, a többiektől való elszeparálódásra. A többi szerencse, pénz és földrajzi fekvés kérdése.
Szép a hegyre épült ház, és fáradságos megközelíteni.
Szép a folyóparton épült, de árvíz fenyegeti.
Szép az útkereszteződések mentén, mert száz hatásnak van kitéve, de zajos a forgalom miatt. Nem is ragozom tovább, mert, hogy kinek mi a szép, az teljesen szubjektív kategória.
Hogy nekem mi gyönyörű, az elég változatos. Nincs legszebb épület, csak szép házak vannak. Szép egy dombba fúrt barlang-ház, szép egy gyönyörű kilátásra nyíló lakosztály, lakás vagy ház, szépek a stílusokat megvalósító házak. Az el nem készült házak közül nekem legjobban a Makovecz Felső-Krisztinába tervezett templom projekt rajzai tetszenek. Versenyezne a Gaudí tervezte barcelonai Sagrada Familiával.
Röviden az absztraktról. Ismertek engem annyira, hogy elvonatkoztathassak a konkrét házaktól és egy mondatban összefoglaljam, amit még igaznak vélek. „Nem tudjátok, hogy testetek a Szentlélek temploma” – írja Pál az első korintusi levélben (6,19). Bármeddig töröm is rajta a fejemet, nem tudom megcáfolni (nem is akarom) igazát. Mindenki valamiképpen az Isten ikonja.
Ide illenék még Szécsi Margit: Úgy néztem c. versét megidéznem.
Úgy néztem magamra mindig, / ahogy csodára nézni illik, / csodára, az ember fiára, / kezeire, nyírott hajára. / Egy bajom van ezzel a verssel. Egyes szám első személyben íródott.
Mindenki értse embertársaira.
Mindegyikre.
Pazar palota volt ez is. Tágas termek, nagy belmagasság az irodákban. A kép önmagáért beszél.
Rövid intermezzo után a Parlamentben dolgoztam az Antall-kabinet sajtóirodján. Tekintsetek el az épület bemutatásától.
Innen a Pasarétre vezetett jó sorsom. A Sodrás utcába jártam a szerkesztőségbe, a Pasaréti tér tövébe. Ez egy középosztálybeli polgár villaépülete, mely egy emeletes, építészetileg eléggé átlagos. Nagy ablakai kerti fákra nyíltak (nyílnak), a fákon olykor mókusok hancúroznak.
Ami pedig lakásainkat illeti. Az első szépen formált épület volt Kelenföldön, cifra-villának hívták, tudomásom szerint vadászkastélya volt valakinek. A lakótelep építésének esett áldozatául. Nyomtalanul eltűnt, porig rombolták és nem találtam róla fényképet. Építészetileg ez volt a legsajátosabb teraszos épület, azok közül a házak közül, amelyekben laktam. Kispest, Józsefváros, Zugló, Aquincum az egymásra következő állomások. Szerettem lakásainkat. De gyönyörűnek semmiképpen se nevezném őket. Ennyi a konkrét épületekről.
Egy épület legyen funkcionálisan alkalmas a lakhatásra. A természet erőitől való függetlenedésre, s alkalmas hely az intimitásra, a többiektől való elszeparálódásra. A többi szerencse, pénz és földrajzi fekvés kérdése.
Szép a hegyre épült ház, és fáradságos megközelíteni.
Szép a folyóparton épült, de árvíz fenyegeti.
Szép az útkereszteződések mentén, mert száz hatásnak van kitéve, de zajos a forgalom miatt. Nem is ragozom tovább, mert, hogy kinek mi a szép, az teljesen szubjektív kategória.
Hogy nekem mi gyönyörű, az elég változatos. Nincs legszebb épület, csak szép házak vannak. Szép egy dombba fúrt barlang-ház, szép egy gyönyörű kilátásra nyíló lakosztály, lakás vagy ház, szépek a stílusokat megvalósító házak. Az el nem készült házak közül nekem legjobban a Makovecz Felső-Krisztinába tervezett templom projekt rajzai tetszenek. Versenyezne a Gaudí tervezte barcelonai Sagrada Familiával.
Röviden az absztraktról. Ismertek engem annyira, hogy elvonatkoztathassak a konkrét házaktól és egy mondatban összefoglaljam, amit még igaznak vélek. „Nem tudjátok, hogy testetek a Szentlélek temploma” – írja Pál az első korintusi levélben (6,19). Bármeddig töröm is rajta a fejemet, nem tudom megcáfolni (nem is akarom) igazát. Mindenki valamiképpen az Isten ikonja.
Ide illenék még Szécsi Margit: Úgy néztem c. versét megidéznem.
Úgy néztem magamra mindig, / ahogy csodára nézni illik, / csodára, az ember fiára, / kezeire, nyírott hajára. / Egy bajom van ezzel a verssel. Egyes szám első személyben íródott.
Mindenki értse embertársaira.
Mindegyikre.
2 megjegyzés:
Hmm... csak az a különbség, hogy a Sagrada Familia körül van elég hely széltében és hosszában, míg az Apor V. téren, ami alig "tér", inkább egy kiszélesedett út, nem lenne sem hely, sem rálátás egy olyan monumentális épületre, ahogy M. megtervezte.
Nem vitatom, én messze lakom onnan, s nem ismerem a helyi adottságokat. De a terv a világon egyedülálló és impozáns. Nem véletlenül nyerte meg a kerület által kiírt pályázatot.
Ami felmerült bennem is inkább a praktikum hiánya. Ott nem kell ekkora befogadó terű istenháza.
Megjegyzés küldése