2005 májusában munkahelyet váltottam (ami később nem bizonyult szerencsés választásnak, de akkor kiútnak tűnt egy kényszerhelyzetből. Hát, kiút is lett alaposan, mert erről az új helyről lettem munkanélküli, de az már a következő év története lenne.) Amikor elszakadtam a régi kollegáktól - tizennégy év együtt - a lelkemre kötötték, hogy feltétlenül írjak, jelentkezzek, el ne tűnjek. Szót fogadtam, és rögvest megírtam a beszámolót az első napról az új helyen, aminek mi más is lehetett volna a címe, mint Vackor első napja a ........ minisztériumban. Ez a Vackor-cím csak úgy jött magától.
Kikövetelték a folytatást, én pedig szorgosan írtam Vackor tapasztalatait az államigazgatás eladdig ismeretlen berkeiből. Aztán elsodort a munka, abbamaradtak a levelek. Jött a reklamáció: nem is tudunk rólad, nem ezt ígérted! Jó, jó, dehát..., az idő... meg minden...
Erre támadt egyikük ötlete: Írjál blogot! Akkor majd mindig tudni fogunk mindent.
Blogot? Ééén? Ugyan, nem való az nekem!
Augusztus 17-én lesz nyolc éve :)
Igaz, néhányszor már ruhát cserélt. Egyik, amikor elmenekültem a freeblogról a blogspotra, tavaly ősszel pedig levetettem a medvebundát, és új címmel, saját néven folytatom. Hogy meddig, nem tudom, de, hogy része lett az életemnek, az biztos. A régi kollegák közül, tudtommal, már senki nem olvas, viszont megizmosodott az új olvasókból egy hűséges baráti kör. Mégiscsak jó tanács volt :)
-
6 megjegyzés:
Elképzelem a minisztériumi beszámolóidat. Lehet, hogy jó könyvet lehetne kerekíteni napi tapasztalataid összességéből?
Megfordult már a fejedben?
Lehetne, de ahhoz még kell vagy harminc év, tudod, ahogy ma szokás :)
Titkos ország (Nakonxipán)titkos minisztériumáról szóló ismeretlen szerzőjű munka. Elég nehéz.
Csak úgy mondom, hogy Nakonxipánnak inkább misztériuma volt, minisztériuma nem annyira. Nem gondoljátok?:)))
De, igen :)
Valaha a Ludasban „a” vállalat neve visszatérően BÁMEXBUMFÉRT volt. A megnevezhetetlen minisztérium megnevezésére találtam ki a festő után szabadon ezt a nevet.
Megjegyzés küldése