Nyolcvankettő

Flora azt írta erről az évről, két ország között.
Nos, én meg két gyerek között voltam éppen :))) Mit is írhatnék, hogy is lehetne elmesélni, hűen visszaidézni azt a rengeteg örömöt, azt a sok-sok szép napot, azt az ezernyi boldog pillanatot, amiből ezek az évek szövődtek?
Tavasszal az első lépések, az első, kedves kis angyalhangocskán elcsacsogott szavak, majd az első kis egyszerű mondatok, májusban már az első babakocsi nélküli séta, kézen fogva, még a négyemeletnyi lépcsőn is ügyesen totyogással. Nyáron a Balaton, az első fürdéssel persze.
Szép nyár volt, nagyon-nagyon szép. Télen pedig már lehetett ábrándozni, álmodozni a következő balatoni nyárról, arról, hogy akkorra már két kicsivel lehetünk lent..., mert őszre újra kaptam "kiskönyvet".
Nem jut eszembe arról az évről, semmi más, csak jó. Apróságok, az élet csip-csup dolgai, kis eseményei, semmiségei. Amiktől igazán széppé, szép emlékké válhat a múlt.