Itt vagyunk hát, amilyenek valamikor voltunk, egyik szebb, mint a másik, úgyhogy érdemes kinagyítani is a képet, úgy lesz igazi az élmény (sőt az új lapon is lehet még nagyobbra varázsolni).
Ha megenged az olvasó egy személyes megjegyzést, elmondom mint érdekességet, hogy a második sorban Gabiról és rólam ugyanazon a napon készült a kép - másodikosok voltunk mindketten ugyanabban az iskolában - és ezért úgy tessék nézni a két képet, hogy az előttünk fekvő füzet és a kezünkben tartott töltőtoll is ugyanaz.
23 megjegyzés:
Ági, ez nagy munka volt!
Megfigyeltétek, hogy mostanában nem viselnek copfot a kislányok?
Köszönjük!:)
nekem se volt mindig copfom, hol igen, hol nem, hol rövid, hol hosszú:) de most is van copf, csak másmilyen...
Köszi, Ági! Nagyon szépek vagyunk!!
(Ma kis felnőttnek öltöztetik a gyerekeket, nem is lehet kapni gyereknek való fazont.)
Ági, nagyon szépen köszönjük!
Sokat dolgozhattál vele, de megérte, nagyon jó lett a mi "kis" tablónk.:)
Tetszik :-)
Hahahaha!Nagyon aranyos!!! :-)))
Ági kedves! Köszönöm! Szép munka!
Nagyon jó így együtt látni a CSAPATOT! Szépek vagytok mind - mind:)
/kicsit sajnálom, hogy nem azt a képet adtam oda, ami hasonlít kicsit a tiédhez és Gabiéhoz - tudod, ceruza, könyv, komoly iskolás arc :))) - de majd megmutatom valamikor azt a Sasót :)))/
Köszönet, Ági! Kb. egyidőben érkezett a 45 (!) érettségi találkozóra szóló meghívóval... Puff neki, ettől érezze magát még egy kicsit fiatalnak az ember!
Tényleg jó ránézni a tiszta, értelmes, mosolygós arcoskákra. Az első gyermekkorból üzenik: Fel a fejjel, van remény!
Még akkor is van remény, ha elhagytam egy c-betűt az arcocska szóból!
Örülök, hogy tetszik! :) de azért annyira nagy munka nem volt, nem amiatt húzódott el ám ennyire, hanem bevallom, vártam valakire, aki épp az ötlet kipattanása óta van külhonban. De majdcsak megérkezik és akkor bekerül a harmadik sorba. :)
Egyébként én, aki pedig már két hete ismerem ezeket a képeket, még tegnap este is, amikor nekifogtam szerkeszteni a tablót, folyamatosan vigyorogva dolgoztam az egésszel, mert annyira tetszenek ezek a szép kölkök, akik mi vagyunk. :)))
Köszönjük Ági! "Ez jó mulatság, férfi munka volt!" A férfi ebben az esetben egy ügyes bloggerina. :)
Nagyon kedves ez az egész, nekem Sasó tűnik a legnagyobb "kiscsibésznek"! Ne bánd Sasó, hogy ezt választottad! :)
Köszi Bikfic :)))
Nem semmi azért ez a tabló...
Hiszen akkor még reménykedtünk(van, aki most is reménykedik még) egy jó... egy jobb életben...
akkor még álmodtunk szép dolgokat... most meg leírjuk, mi is valósult meg belőle (összevetni nem merném az álmaimmal)...
Szeretnék még egyszer ott lenni, a mai eszemmel... (tudom, ez lehetetlen)... és talán nem rontanám el ennyiszer, ahányszor elrontottam... ahányszor elrontották...
Nagyon helyes ez a kis csapat.
...és még ami a legszépebb ezen a tablón! Azt nagy örömmel fedeztem fel, a korszakoknak megfelelő hajviseleteket, beállításokat. Emberek ezen a tablón az élő múlt van !!!!!!! Évtizedeket átfogósan :)))
Pacemaker, a számból vetted ki a szót.:)
Így váltunk egykorúvá, nemde?
Sasó, ki ne cseréld, eszméletlenül aranyos kópé vagy.
Pacemaker, miért óhajtasz a már lezártak helyett másik hibákat élni át?
Ági, köszi az ötletet, a tablót, no meg a lehetőséget, hogy csapattag lehetek.
pacemaker!
Találtam egy idézetet neked - G.G.Márquez -től:
"Az élet nem az,amit az ember átélt,
hanem az, amire visszaemlékszik
és ahogy visszaemlékszik rá,
amikor el akarja mesélni."
(és talán mindannyiunknak:))
...és mindenki másképp emlékezik...:)
most volt az 50 éves érettségi találkozónk!:)
Stali, az ötlet nem az enyém volt, Akimotonak köszönjük! :)
Nem is! A történet úgy kezdődött, hogy Ági közreadta saját osztályának gyerektablóját. És úgy végződött, hogy ő melózott a mostanival is. Köszönjük, Ági!
Köszönöm Ági. Szerintem is jól sikerültünk. :)
Sasó idézete lehetne akár a blog mottója is.
A képet meg majd küldöm, ígérem, holnap fogom majd az anyukámtól beszerezni.
Megjegyzés küldése