Saját ballagásomról nem sok maradt meg emlékezetemben. Vidéken még nem volt olyan nagy felhajtás. Elővettem a tablót, s a képeket nézve mindenkiről eszembe jutott valami. Nándi huncutul megcsipkedte az arcom, haragudtam ezért. Ityo nagyon tetszett, sose mondtam meg neki. Matekból korrepetáltam őt, s jobban izgultam, mikor felelt, mint ő. Gabi, aki az iskola mellett lakott, s mindennap elkésett mégis. A latintanárnőnk, aki véletlenül zsebkendő helyett a táblatörlő rongyot dugta a ruhája ujjába, s majd elájult, amikor elővette, mert nagyon pedáns volt. S folytathatnám.
A címben lévő sor egy Edda-dalból való. A régi Eddát kedveltem, de a búcsúzó tanítványaim választották e dal néhány sorát a meghívójukra. Az első osztályom volt itt Pesten.
A tablókép sajnos elég megviselt, s sötét. Az oldalt lévő grafika nem is látszik, pedig neves tanárunk, Czinke Ferenc rajzolta.
4 megjegyzés:
Ahogy közelebb haladunk napjainkhoz, egyre normálisabb tablóképeket csinálnak a fényképészek. Mondjuk, rólad nem nehéz, szép szabályos arcocskád most is kedves. Hanem a mi tablónkon csupa harminc éves csalódott háziasszony, esetleg erkölcsrendészeti előadó szerepel tizennyolc éves boldog kislány helyett.
épp most fedeztem fel a mostani tablóképeket nézegetve, hogy mindegyiken olyan vidámak, nevetősek a gyerekek... szemben a régiekkel. bár az én tablóképem is nevetős, csak nem annyira önfeledten...) meg a mostai képek szinesek - az is élénkitő hatású...
Zsuzsa, szerintem nagyon helyes ez a képed. Amikor mi mentünk fényképezkedni a tablóhoz, otthon azt mondták, hogy jaj nekem, ha komolyan merek nézni a képen. :-))) Nagyon koncentráltam a fényképésznél, és nevetős kép lett belőle. Otthon meg voltak vele elégedve. De tényleg jól sikerült. (Egyébként mindenkié jó lett az osztályból. Jó szeme volt a fényképésznek, tudta, kit hogy kell beállítani.)
Köszi! Szülővárosom legjobb fényképésze volt. Apáról fiúra és lányra szállt a szakma.
Megjegyzés küldése