2011. január 2., vasárnap

Kanga visszatekint 2010-re

Egyik ismerősöm szerint, az ember kétféle módon öregszik: vagy az agya borul el lassacskán, de fizikailag jól birja, vagy... a testének lesz egyre több baja, viszont az elméje friss marad..
Nos, ha én visszatekintek az elmúlt évre: alig emlékszem valamire és a kelleténél többször voltam beteg (bal kar, jobb váll és jobb térd, valamint virusok havonta..) szóval nem áll jól a szénám:o)

Persze „az alig emlékszem valamire” 2010-ből jókora túlzás, de egyre inkább a távoli múlt jön elő élesebben, mint az, hogy 2010 áprilisában mit is csináltam.. Illetve ez is túlzás, mert a Húsvét akkora esett és ismét Yarrawongában voltunk a hagyományos teniszversenyen.. Szóval megy ám az emlékezés, csak a térdem ne fájna..:o)

Tavaly rajtam kivül minden családtagomnak kerek születésnapja volt, (hatvanadik, huszonegy és tizennyolc) igy júniustól augusztus végéig ünnepeltünk.

Egyik gyerekem érettségizett az idén, a másik befejezte a 3 éves egyetemi kurzusát. A férjem egész évben készült, tanult, szervezett, zenei táborozott az iskolai musical-re, amit ő vezényelt (4 előadás volt) és ami óriási siker lett. Még most is nyögi, dehát a jó teljesitményhez kellő befektetés köll.

Mióta megvannak a gyerekeink, először mentünk nyaralni nélkülük, júliusban az itteni télből(15 fok) a trópikus télbe (27 fok). Fantasztikus volt akkor kelni és odamenni ahova mi akartunk. Mosolyogva néztem a szállodaszobánk teraszáról a medence körüli életet, ahol a 2-3 gyerekes mamák (papák nemigen voltak jelen, nyilván tévét néztek stb.) percenként ugráltak fel a nyugágyakból fegyelmezni a lurkókat. Na ja, régi idők, mikor én is igy voltam „szolgálatban”, véletlenül sem tudtam soha egy újságcikk végére érni.. Azért jó volt kettesben J-vel elutazni, de azért kicsit fáj ám a szivem, mert soha nem jönnek vissza azok a „szolgálatos” idők..

A munkahelyemen, a könyvtárban befejeződött az átalakitás: az első emelet lett a földszint (vagyis az elsőn lévő szolgálati pultok vmint a bejárat lekerült a földszintre), az eddigi három pult helyett lett egy – óriási, ahol helyett kapott az IT szerviz is (fixálni a magán laptopokon a wifi-t), megszűnt a folyóirat részleg, 300 ezer könyvet és folyóiratot vittek el egy külső raktárba, s a felszabadult helyre még több komputer és tanulószoba került. Szerencsére én már nem érem meg, mikor majd azt kell mondani a diákoknak : ha könyvet akar, akkor menjen a könyvesboltba...

Kedves 2011, remélem jó év leszel, jó történésekkel, amikre jó lesz visszaemlékezni (s az emlékezés remélem menni fog..):o)

3 megjegyzés:

rhumel írta...

Akkor Neked főleg jó egészséget kívánok erre az évre, mindenféle térd-kar-vállfájás nélküli,meg vírusmentes 2011-et!
A "szolgálatos" idők meglátod, még visszatérnek -leszel Te még nagymami is:)))

Samu írta...

Kár, hogy nem tudsz elmenni Akimoto ortopéd orvosához (ld. följebb, az ő írásában). Hátha Neked is tudna adni valami csoda-injekciót, amelytől rendbe jönne a térded. Mindenesetre jobbulást kívánok!

Kanga írta...

Lehet, hogy leirom a dokimnak a csoda injekciót, hisz a neten biztos meg lehet találni az összetételt is. Most egyelőre termosztátos elasztikus térdvédőd hordok, gyulladásgátló bogyót szedek és a fiziós erősitő gyakorlatokat irt elő. Hát ennyitől nem jön rendbe?:o)