Miket nem kérdeznek?! :)

1. Milyen irodalom tételt húztál az érettségin?

Madách Imre: Az ember tragédiája, Nyolcadik (prágai) szín, Kilencedik szín (a francia forradalom, álom az álomban), Tizedik szín (ismét Prága). Nagyon szerettem és szeretem ma is a magyar irodalmat, de ettől a tételtől nagyon féltem, ez volt a mumus, ezt nagyon szerettem volna elkerülni. A Nyugat nemzedéke állt szívemhez közel, közülük valaki..., de nem így lett és legnagyobb csodálkozásomra, jól ment a Madách-tétel, még idézetekkel is szolgáltam. Ma is fújom:

„Minő csodás kevercse rossz s nemesnek

A nő, méregből s mézből összeszűrve.

Mégis, miért vonz? Mert a jó sajátja,

Míg bűne a koré, mely szülte őt”

Eltelt jó pár év – majd mindjárt megírom, hogy mennyi – és nekem egyik nagy kedvencem lett Az ember tragédiája, de csakis olvasva! Olyan sok filozófia, mélységesen igaz gondolat van benne, ami a színházban csak úgy elrepül az ember füle mellett (mint tudjuk: a szó elszáll, az írás megmarad), a könyvben pedig megvan a lehetőség újraolvasni egy-egy sort, elgondolkozni a leírt szó, mondat értelmén... Egyszóval, nem múlt el nyomtalanul az az irodalom érettségi. :)

2. Ennek hány éve is?

Bizony, bizony, hamar elszaladt ez a 46 év...

3. Emlékszel az első tanítód/tanítónénid nevére?

Amilyen sok iskolába jártam, szinte meglepő, hogy beugrott a neve: Margit néni. A vezetéknevére már nem emlékszem, csak arra, hogy olyan régi vágású, szigorú tanító néni volt.

4. Emlékszel a középiskolás osztályfőnököd nevére?

Két nevet kell megemlítsek, akiknek nagyon sokat köszönhetek: Tompa Józsefné, Rózsa néni és miután ő nyugdíjba ment, dr. Alszeghy Zsoltné, Edit néni.

5. Milyen tanulmányi versenyen vettél részt?

Nem vagyok egy tolakodó természet, így nem álltam az első sorban amikor jelentkezni kellett. :) Tehát, semmilyenen.

6. Milyen szakkörbe jártál?

Emlékeim szerint, talán rajzszakkörbe. Az iskolai ünnepségekre, ha rajzolni kellett, általában engem szedtek elő.

Aztán történt egyszer, hogy nem sejtve, hogy bárki is hallja danolásomat, az osztályteremben épp Pillangókisasszonynak képzeltem magam, és mikor befejeztem a nagyáriát, Ugrin Gábor tanár úr nyitott be azzal a kérdéssel, hogy ki énekelt? Mondtam: én. Mire Ő: igen? - holnaptól kötelező az énekkar! (Oda sem jelentkeztem magamtól.) Aztán meg a Kamarakórusnak is tagja lettem, ha ez betudható szakkörnek.

7. Hányas számú és milyen nevű úttörőcsapatban voltál pajtás?

No kérem, erről fogalmam sincs. Több csapatban is voltam pajtás, úttörő, de a nevükre, ha széttöröm a fejem, sem emlékszem. Öregszem...

8. Mi volt a tisztséged az őrsödben?

Bevallom, csak ne világítsanak annyira a szemembe, őrsvezető is voltam, meg krónikás. (Akkor még nem sejtettem, hogy békaemberekkel fogok találkozni..) :)

9. Mi volt a legmaradandóbb emléked egy osztálykirándulásról?

Volt sok jó és egy nagyon kellemetlen. A rosszal kezdem, hosszú távon nem tesz jót a gyomromnak a buszozás, tovább ezt már nem folytatnám...

Jó emlék - például, amikor a Siklósi várban szállásoltak el bennünket és éjszaka kinéztünk az ablakon, gyönyörű, csillagos ég, alatta kicsi házak és mi, a várkisasszonyok. Később ott forgatták A Tenkes kapitánya c. filmet. Vagy egy másik - a Szent György-hegy megmászása, vagy a..., de ez már nem egy! Jaj, meg a Bory-vár, nahát, az is nagyon érdekes volt! Jó, tudom, a legmaradandóbb! :)

10. Milyen fakultációra vagy tagozatra jártál?

Orosz, hm. Minden nap. Nem szerettem, erre sem én jelentkeztem, valahogy ott találtam magam. Egyébként francia nyelvet szerettem volna, legalább a második nyelvnek, de az meg latin lett.

11. Előfordult, hogy kirúgtak valamelyik suliból?

Nem, nem, ez nem fordult elő, de a sok költözés miatt a nyolc általános iskolai osztályt legalább öt helyen jártam ki és akkor még lehet, hogy keveset mondtam.

12. Ki volt az általános iskolás nagy ő?

Egy fiú a házból... D. András. A füttyjelünk a Csinibaba dallama volt. Ha meghallottam, már szaladtam is az ablakhoz! Azt hittem, ez titok, aztán pár éve apukám elárulta, hogy ők végig tudtak a „nagy” szerelemről. :)

+1. Aztán intő, bukás volt-e?

Intő volt, egyéni és osztályintő is, de bukásról szó sem lehetett! Nohisz, kaptam is volna a szüleimtől!