2010. december 2., csütörtök

A crescendo magától jön, de a decrescendót meg kell csinálni

1. Milyen irodalom tételt húztál az érettségin?

Három kor, három költő, három eposz.

Az évfolyam legjobb dolgozata volt az enyém magyartanárom szerint. A szóbeli tételre már nem emlékszem.

2. Ennek hány éve is?

45

3. Emlékszel az első tanítód/tanító nénid nevére?

Kucsera Lajosné volt. 1953-ban kezdtem a mai Don Bosco Ált. Isk.-ban (Albertfalva u.) Kucseráné ott volt vasárnap a miséken. Utóbb kiderült, hogy a férjét figyelték, aki gondnok volt a suliban, és jelentették a BM-nek, amit csak tudtak. Egy kutatási anyagokat sorakoztató könyvben olvastam róla.
4. Emlékszel a középiskolás osztályfőnököd nevére?
Vízvári László piarista. Ő biológiát tanított. A füzet végébe írtuk fel a magyar mellé a latin szakkifejezéseket. Egyszer egy fickó jelentette, hogy most értünk el az ezredikhez. Az ofő neve azoknak is ismerősen csenghet, akik ismerték a marionett figurákkal operáló Astra bábegyüttest. Ő volt a vezetőjük.

5. Milyen tanulmányi versenyen vettél részt?
Ilyesmire nem emlékszem, bár egészen ki se zárom.
6. Milyen szakkörbe jártál?
Rövid ideig a kibernetikai szakkörbe. Azt Kovács Mihály piarista vezette, akinek a vezetésével analóg számítógépet szerkesztettek a diákok. Akkora lépésnek számított ez, hogy azonnal kapott a József Attila Gimn. egymillió forintot, nehogy már a piaristáké legyen a nemtudommi. A mi gimink persze önfenntartó szakkörrel dolgozott.
7. Hányas számú és milyen nevű úttörőcsapatban voltál pajtás?
Soha nem voltam se pajtás, se úttörő. A telepes utcai iskolai egyébként (talán 32. sz.-ú) Kőrösi Csoma Sándor Ú. Cs. volt. Egyszer mégis elküldtek a suliból egy úttörőtáborba, tán 1960-ban, Balatonboglárra. A legnagyobb meglepetésemre rám bízták a zászló felhúzását érdemeim elismeréseképpen. Ha tudták volna… Vagy tudták?
8. Mi volt a tisztséged az őrsödben?
Mondom, sose voltam pajtás, úttörő, ja és KISZ-tag se. Mondják, hogy a piarista gimnázium is köteles volt 0 taglétszámmal KISZ-t alapítani. A hittantanárunk lett volna a KISZ-titkár. De könnyen lehet, hogy ez csak egy mese.
9. Mi volt a legmaradandóbb emléked egy osztálykirándulásról?
Főiskolás koromban két télen is felmentünk a Kékesre sízni. Korunknál, gondtalan életállapotunknál fogva, meg a mégiscsak valamennyire már felnőtt társak között igen jó hangulat uralkodott, három napig napjában x alkalommal jöttünk le a déli lejtőn, a profik az északin. Élmény volt az is, amikor vagy hatan kéredzkedtek a kétszemélyes szánkóra, mely egy sziklánál megállt s hogy stílszerű legyek: lepotyog(ott) a retyerutya. Volt nagy röhögés. Esténként pedig Beatles, Rolling stb…
10. Milyen fakultációra vagy tagozatra jártál?
középiskolában humán, a ker. főisk.-n áruforgalmi szakemberré képeztek.
11. Előfordult, hogy kirúgtak valamelyik suliból?
Nem.
12. Ki volt az általános iskolás nagy ő?
Mivel az én korosztályom idején nem dívott a koedukáció, furcsa volna valakit is megnevezni. De még iskolába se jártam, amikor a szőke Edit tetszett.
+1. Aztán intő, bukás volt-e?

Intő. Kaptam. De kit érdekel ez ma? Inkább ideírom matektanárunk két intőjének a szövegét: az egyik így szólt: Fiacskám! Beírja a könyvecskébe: Kedves Szülők! Hülye vagyok. A gyerek beírta, a tanár meg aláírta. A másiknak ezt diktálta. K. Szülők! Míg a tanár az év legnehezebb levezetését magyarázta, én az osztály pókjával foglalkoztam. A magyartanárunk valakinek ezt diktálta: Kedves szüleim! Vegyék tudomásul, hogy konok következetességgel vonakodom a helyesírási hibákat dolgozatomban kijavítani. (A nyomorult nem volt rá képes.)
Bukás. Egy tárgyból, de elég sűrűn. Statisztika. A könyvelésnél is jobban utáltam. Azt hiszem az volt a bajom, hogy úgy véltem, tudom az anyagot. Már a zárthelyiken padlót fogtam. Ma sem tudom, hogy mit nem tudtam. Mindegy is. Hol hármassal, hol négyessel átvittem utóbb a lécet.
Marha érdekes a szitu ezekkel a visszaemlékezésekkel. Ahogy az idő előre halad, minden más színezetet kap, mások a hangsúlyok. Egyszer valahol olvastam a következőt: A nyugdíjas már mindent tud, de senkit nem érdekel. Ez nyilván karikatúra, de a felgyorsult világ ellép mellettünk. Még egy mondat, ha már így belelendültem: Karnagyunk emlegette, hogy a crescendo magától jön, gyerekek, de a decrescendót meg kell csinálni. Hát ez a legütősebb feladatunk: megcsinálni a decrescendót.


5 megjegyzés:

irikova írta...

Nagyon telibe sikerült! Köszi!

Ági írta...

Óh, hát nem csak a saját iskolából kerülhetett ki a nagy Ő! mindig volt a környéken egy másnemű iskola is. :))

KapitányG írta...

53-ban nem sokkal odébb laktam, a vasúton túl (vagy innen), Kelenvölgyben.

N Zsuzsa írta...

Nagyon jó kis írás, nagyot nevettem. Ez a decrescendo nagyon igaz! Kösz!

mick írta...

Ági! Kikerült, kikerült, de nem tudták, hogy én tudom, milyen szépek stb...
KapitányG: túl. Mi az egykori kábelstrandtól (Kondorosi út) beljebb laktunk a patak a Csurgói út a Mohai út által határolt tömbben.
Irikova és NZsuzsa: köszönöm és örülök neki.