Az élet körforgása...

Február végén álmomból ébresztett az üdülő portása… meghalt apám… nem hittem el, ezért felhívtam a nagybátyámat (anyámat nem mertem)… aki megerősítette a hírt…

a parancsnoki autóval száguldottunk pestre…

még otthon volt… előbb értünk oda, mint a hullaszállítók…

álmában érte a halál… olyan gyorsan, hogy félúton volt a keze a szíve felé… infarktus…

anyám teljesen összeomolva, csak bámult maga elé… a két nagybátyám téblábolt ott… felhívtam öcsém parancsnokát (öcsém éppen katona volt), hogy engedjék haza… mire hazaért, addigra elvitték…

kapcsolataim révén sikerült gyorsan elintézni a boncolást, és a temetést… májusban lett volna 50 éves…

nehezen tettük magunkat túl rajta… anyám csak egy jó év múlva engedte, hogy „leselejtezzük” apám ruháit… így is sok mindent megtartott…

az élet azért ment tovább… dolgozni kellett… és zajlott az „ifjúsági élet” is…

az irodalmi színpadon és a bábjátékokon (gyereknapra és Mikulásra is összehoztuk) kívül elmentünk a csapattal szemetet szedni az erdőbe… és rájöttünk, kevés ez így gyalogosan, szemeteszsákokkal… elkértük az üdülő teherautóját, és arra dobáltuk, amit találtunk… nem vicc… másfél tonna vasat szedtünk össze… a fürdőkádtól a vaskályháig, az autóalváztól a lábosig találtunk mindent… vittük a MÉH-be… a többi szemét meg megtöltött vagy két konténert…

aztán szedtünk almát Csobánkán… jó hangulatban, hiszen borocskáztunk közben… egy nap alatt háromtonnányit szedtünk le…

az ezekből kapott pénzen szerveztem egy három napos kirándulást a csapatnak… busszal, szállással, kajával, piával… Pécsre és Siklósra… eszméletlen jól éreztük magunkat…

nyár elején kiderült, hogy a párom ismét terhes… na vigyáztunk is rendesen, nehogy valami fertőzést kapjon… a karácsonyt és a szilvesztert gömbölyödő hassal dolgozta végig (nem hitték, hogy januárban már szülni fog, alig látszott rajta)…

de ez már ’81…