Nem akartam én a kertekről írni, most mégis megteszem.
Vannak házas emberek, és vannak lakásosok. Mi a párommal egy rövid időt kivéve lakásosok voltunk és azok is maradtunk. Így saját kertünk sose volt, ma sincs. Ahol laktunk, azért mindenütt kert is tartozott az épülethez.
Sorra veszem őket:
- Kelenföld. Hátul emeletes ház, előkertje szép nagy. A kaputól a házig betonjárda. Két oldalán estike-sövény. Délutántól illatozni kezdett. Egyebekben néhány ágyás, kis zöld terület, ahol hancúrozhattunk.
- Zugló. Apró zsebkendőnyi előkert. Két bálványfával. Árnyékuk hasznos, virágzatuk kifejezetten kellemetlen szagú volt. Alattuk csak gyér fű találtatott.
- Kispest. Zártkert, aminek örültünk, mert a gyerekeket szabadon engedhettük a jó levegőre. Biztonságban voltak. A kertet nem mi gondoztuk, hanem egy idősödő úr. Hortenziákat nevelt, esténként locsolta őket.
- Újra Zugló, kertes magánház, béreltük. Elő- és hátsó kertecskével. Gyeppel. Az északi oldalon elmohásodott, a teljes területén állandó szélmalomharcot vívtam a pitypanggal. Ő volt az erősebb. Kiirthatatlan. Locsoltuk a füvet, majd nyírtuk.
- Aquincum, panel. Harminc egynéhány éve költözünk ide, s a 12 tulajdonos egyként takarította el az építési törmeléket s próbált kertet varázsolni a ház köré. Gyep veszi körbe alapvetően a házat, ezt nyírtuk sokáig. Kis kertet álmodott ide valaki, aki állandóan ápolta, gondozta a virágokat. Egyszer aztán ráunt a véget nem érő munkára. Mások vették kezelésbe a kertet. Egyszerűbb lett, de szép.
Én a kezdetekkor ültettem fügebokrot, három tiszafát, s leástunk több mogyoróvesszőt. Elmondhatom, hogy mindmáig élnek, termést hoznak. Magasodnak.
Magam már régóta nem foglalkozom a kerttel.
.
Ó, de tetszik az előrelátásod! Elég lett volna nekünk is egy bérház előkertje fügéval és mogyoróval huszonöt évvel korábban!
VálaszTörlésKönnyű dolgom volt. Egyik barátom kertjéből valók mind. Ő felajánlotta, hogy ad ezekből, én elfogadtam, s elültettem a gyökeres vesszőket. Mind életképesnek bizonyult.
VálaszTörlésDe ha már billentyűzetet ragadtam, leírom, hogy egy alkalommal a térdig érő fakerítés belső oldalán szüreteltem a fügét. Egyszer csak megjelenik a járda felőli oldalon egy szüle, és elmondja, hogy ő is szüretelni jött, mert nagyon szereti az unokája a fügét. Jó képet vágtam a dologhoz, és az addig gyűjtött fügéket is odaadtam neki. Vigye csak az unokájának, ha annyira szereti! :)
Mick, túl jószívű vagy. A füge darabja a közértben 100 Ft.-
VálaszTörlésOlyan vicces volt a jelenet. A sűrű lombokon át folyt a párbeszéd. A nő azt hite, hogy szabad préda a füge. Majdnem igaza is volt. Nem tudta, hogy én ültettem. Úgy vélhette, hogy én egy másik dézsmáló vagyok.
VálaszTörlésA bálványfára kerestem rá az imént a google-on, mivel soha nem hallottam erről a fajtáról. Jött is a válasz, hogy a bálványfát sokan ecetfaként ismerik. Aztán megnéztem egy 2.45 perces videót Megyeri Szabolcs kertész vlogjában. Ő azt mondta, hogy az ecetfa nem ugyanaz, mint a bálványfa, csak hasonlítanak egymásra. Miközben egy "fertőzött" területen kiásott egy fiatal, de már fásodásnak indult példányt, felhívta a nézők figyelmét, hogy aki hasonlót lát, ő is ássa ki, és irtsa, merthogy a bálványfa, mint a tarack, rövid idő alatt hatalmas területeket képes megfertőzni, és kiszorítani minden más hasznos élő növényt.
VálaszTörlésEcetfa nálunk is volt gyermekkorom udvaros házában, és nem is kis példány, hanem jó erős törzsű, három méter magas legalább, és virágzáskor érezhetően kellemetlen "illatot" árasztott.
Frissen érett fügét 65 évesen ettem először, nem igazán nyerte el a tetszésemet. Jobban szeretem a szárított, celofánban árult, külföldről behozott változatát. Az viszont meglepett Klári, hogy darabját képesek 100 forintért árulni.
Éva, akkor az bálványfa volt.
VálaszTörlésIgen, minden bizonnyal bálványfa lehetett. Most még azért keresek képeket az ecetfára célirányosan rákeresve is. A növényvilágról is "hóttáig" tanulhat az ember:)))
VálaszTörlés