Albertfalva kitérő

Itt kellett leszállni a buszról. Egy  koszos és félelmetes aluljárón át  hosszú lépcső vezetett a Kővirág sorra. Kertes házak sorakoztak jobb kéz felől, balra egy gyomokkal benőtt töltés  magasodott. Általában nem volt nagy forgalom ezen az úton, de én mindig féltem, ki trappol a hátam mögött, mi a szándéka.  Sose bántott senki. Az aluljáró goromba grafittijei okozták bennem a riadalmat.
A Kővirág soron legalább negyed órán át ügettem, amíg  odaértem a Méhész utcához, onnan meg a Kártya utcába. Itt lakott sokáig a testvérem. Mindannyian ismertétek: Stali volt a beceneve. Amikor ide költözött, a budafoki kertes, részben romos házak közé, egyedül nevelt három gyereket, két lány volt az övé, a kisfiú az elvált férjének unokaöccse volt. Rendezetlen családi viszonyok közül fogadta magához Stali a gyereket. Nem volt könnyű, de megoldotta. Belvárosi munkahelyéről Budafokra a föntebb leírt útvonalon közlekedett hajnalban meg késő délután vagy inkább este. Addigra élete párja már hazaért, talán ő látta el a gyerekeket, vagy hamar önellátóakká lettek, sose kérdeztem. Voltak magánügyeink, nem mindenről számoltunk be egymásnak.
Segítséget csak az odaköltözéskor fogadott el. Villanyszerelés, egy-két kisebb bútor, szállítás Szegedről. Volt, hogy a karácsonyi ünnepnapokon értük mentünk kocsival, másnap-harmadnap vissza Szegedről a félig alvó gyerekekkel a Kártya utcába. Mi akkor Óbudán laktunk. Szívesen jöttem látogatóba olyan messziről is a laza, baráti, testvéri szeretetben fürdeni. Már megnőttek Stali gyerekei, máshol laktak, amikor  borzasztó esemény kavarta föl a békés külvárosi környéket. 2010-ben egy kora nyári vihar sújtotta Budafokot.

 

A Kővirág sorhoz közeli patak, a Kő-ér, vagy más néven Hosszúréti- patak kiáradt, és elöntötte a szennyvizével a kerteket, még a házakba is bejutott. Katiék házával szemben egy autójavító működött, onnan dupla erővel és hihetetlen tartalommal dőlt a lé Kati frissen ültetett málnatöveire. A korabeli híradás így számolt be a történtekről:

"Még a nagyfateromék laktak itt, vagy negyven éve történt ilyen utoljára" - mondja a szomszédos ház férfi lakója. Udvaruk katasztrófa sújtotta övezet képét mutatja: össze-vissza heverő autó- és motoralkatrészek, feldúlt virágágyás, homokzsákok, a ház sarkában méter mélyen beszakadt föld, megdőlt kerítés, a háziak épp a statikust várták. Biztosításuk pedig nincs - mondta az ott lakó nő.

A Hosszúréti-patak (másik nevén Kő-ér) vasárnapi áradása leginkább a Honfoglalás utat, a Méhész utcát és a Kártya utcát sújtotta Budapest XXII. kerületében. Nagyjából száz házba folyt be a víz, mert a környéken lévő halastavakból a patak nem tudta elvezetni a vizet. Volt olyan terület, ahol 140 centi magasan állt a víz. Az egyik családi házból anyát és gyermekét derékig érő vízből mentették ki.

Lentebb már minden portánál homokzsákokat látni. Egy férfi épp a homokzsákokat cipelte el a ház bejáratából, és azt mesélte, a barátai nem hittek neki, amikor azt mondta, drasztikusan emelkedik a patak, de "két óra múlva már pakoltuk a homokzsákokat".

Nemcsak a víz pusztított, az áradás egy autószerelő műhely raktárából olajat sodort ki a Kártya utcába, az olaj pedig az egész környéket beszennyezte. A tűzoltók olajszívó hurkákkal kezdték eltakarítani a szennyeződést, a kárelhárítás még hétfő délelőtt is zajlott. Az olajtól bűzlő környék egy tankerkatasztrófa képét mutatta, az olaj mindenhol megrajzolta a víz maximális magasságát, így tisztán látszott, hol meddig ért vasárnap."

Stalinak még a kabátja is olajszagú volt, nem beszélve a lakás, az utca, a szemben lévő műhely hetekig tartó kipárolgásáról. A kert, a virágok tönkre mentek, a biztosítóval és a Vízművek kárrendezésével a mai napig húzódik a vita a 2010-ben történtek miatt.