Volt kertem....

 

A kertünk dzsungele

akár az emlékezetem

csak nehogy kiirtsák

annak fáit is

meg minden virágát

ahogy a kertünkkel tették

de nem, nem

én nem vagyok eladó

nem tehet velem

senki semmit 

a kert is

csak kényszerből

lett eladva,

a házzal

vezeklem is miatta
épp eleget

minden emlékem

mindig arrafelé visz

ahol a szemem

most csak sivár

parkolót lát

egy fűszál nélkülit

s a borostyán is az

utcára szorult

a föld alatti

rejtélyes utakon

de a kopasz akáctörzsre

teljesen ráborult

együtt szoktunk

sírni ott

ha arra járok

s emlékeim dzsungele

olyankor elfed

minden kopárságot