Ugye, először is, a kezdet kezdetén óvatosan oda kellett járulni a számítógéphez, és merően figyelni, milyen betűkombinációkat vagy számokat vagy miféle ismeretlen jelentésű piktogrammokat kell lenyomni ahhoz, hogy valamire rábírjam a gépet, és el ne rontsam őt. Dédanyánk megalapozta az önbizalmamat a kütyük irányában azzal a figyelmezetéssel, hogy "Kés villa olló gyerök kezibe nem való".
Illő tisztelettel tanulmányoztam először a wörd használatát, aztán levelezni is mertem a húgommal, ő az iskolai számítógépről küldte el az otthoni híreket, a férjem kinyomtatta, úgy adta a kezembe. Továbbra is a szövegszerkesztőben pötyögtem ki a választ, majd jó férjem elmentette, átrakta a saját gépére, betette a levelezőbe, és végre eljuthatott az óbudai híradás anyukámhoz is, mert a húgom az iskolában ugyancsak kinyomtatta a beérkezett imélt, úgy vitte haza jó anyánknak. A kilencvenes évek elején kínlódtam így a használt és sokszor leálló asztali géppel. Az internetet is ekkor kezdtem használni, bizonyos modem segítségével, amíg modernebb eszközökhöz nem jutottunk.
Új, saját gépet a hatvanadik születésnapomra kaptam. Először leveleztem önállóan, a jó beállítások és a levelező szolgáltatásai segítettek. Az interneten keresgélni is hamar megtanultam. A blogok elbűvöltek, két évig csak olvastam, mérlegeltem, meg merjek-e szólalni, ahogy mások a legnagyobb természetességgel osztották a nézeteiket. A személyesség kedves is volt, meg idegen is kissé.
A google kereső-ismeretterjesztő funkcióját fölfedezve nyugalomba küldtem a kézikönyveket, lexikonokat, hiszen minden de minden fönn van a neten. Még a könyvek is. Azóta gazdagabb lett a kultúra internetes kínálata. On-line szeretek olvasni képernyőről, a youtube-on zenét vagy ismeretterjesztő előadásokat hallgatok. Természetfilmeket minden mennyiségben fogyasztok. Művészfilmeket csak kivételesen nézek. Tegnap például az Oscar díjas (vagy csak jelölt még?) Tanítóm, a polip című, kivételesen érdekes és fantasztikus víz alatti felvételekből szőtt filmet néztem meg. Néha akciófilmekkel szórakoztatjuk magunkat, jobbak, mint a napi sajtó vagy akár a nagy nevű hetilapok online kínálata. A filmeket letöltjük és az íróasztalomnál nézem reklám és más bosszúságok nélkül.
*
Áginak köszönhetem a legjobb internetes élményeimet: a világ webkameráinak
fölfedezését. Vissza-visszatérek Pétervárra, Floridába, az északi sarkkörre, a
finn hiúzrezervátumba, rendszeresen járok Las Vegasba, és ha hazai élményeket
keresek, bosszankodva veszem tudomásul, hogy a magyar kültéri webkamerák
időszakosan, vagy sehogy sem működnek. Van kivétel, a röszkei gólyafészek idén
is követhető, minden reggel megnézem őket és naponta többször visszatérek
hozzájuk. Már van öt tojás, elkaptam egyet intim jeleneteikből, látom, hogyan
üdvözlik egymást a költés közben, ha helyet cserélnek a tojásokon.
Egy orosz internetes adást a youtube-on nagy élvezettel nézek. Egy házaspár magához fogadott egy fiatal pumát, valóságos házi kedvenc lett belőle, imádja a gazdáit, ki hinné egy vadállatról, hogyan tud szeretni és ragaszkodni. Ugyanők: Mása és Szása egy gepárdot is tartanak otthon. Saját kifutója van, hangosan dorombol mindenhez, Mása kezét nyalogatja, tud már mindenfélét, amit egy rendes macskának tudni kell. Gerda a neve, hallgat is rá. Nagyon szeretem közelről nézni az állatokat akcióban, ez az orosz internetes adás egyrészt nem engedi elveszni az orosz nyelvet, aki angolul tud, a képek alatt elolvashatja, hogyan beszélnek a gazdik állataikkal. Több éve nézem a napi öt-tíz perces epizódokat Messi és Gerda mindennapjairól.
A járvány kezdete óta, már több mint egy éve internetes beszámolókkal tartjuk a kapcsolatokat a családdal. Ha nem lenne járvány, akkor is ugyanígy küldenénk egymásnak rövid videókat magunkról, a kertünkről, egyebekről. A gyerekek mindig tartalmas és megnyugtató képes-mozgó beszámolókat küldenek. A mi világunk az internet és persze a hozzá tartozó modern eszközök segítségével majdnem olyan jó, mint régen volt. A facebookot sajnos, elég felszínesnek találom, nem is járok ott gyakran. A mellrákfórumokat az onkológián (személyes érintettség miatt) mindig megnézem. Különben eléggé bosszant, hogy hivatalos vagy közérdekű híradásokat is előbb a fészen lehet megtalálni, úgy kell külön böngészni utánuk.
*
(Gólyafészek: http://horgaszegyesulet.roszkenet.hu/node/1
(Pumás videó: https://www.youtube.com/watch?v=hxo2kknY4ek&t=67s )
Azt hiszem, ezt az élő kamerás közvetítést még nem említette senki. :) Annak idején, az előző blogéletemben én is Ágitól kaptam kedvet a webkamerák böngészéséhez. Mostanra megfeledkeztem róla, de jó, hogy említetted, mert most újra kedvet kaptam hozzá. :)
VálaszTörlésÉppen nálad jártam! Szia!
VálaszTörlés"Mondd meg, mit keresel, mit olvasol a Neten, megmondom, ki vagy!"
VálaszTörlésSzerintem is csodálatos eszköz és egyáltalán nem kell félni tőle (csak kicsit óvatosan bánni vele), mert azt találok, ami után keresgélek, ami érdekel...
Arra gondoltam hirtelen, hogy remélem, Gerda szunnyadó ösztönei nem ébrednek fel hirtelen egy napon és nem falja fel imádott gazdáit... 😼
Rózsa, a gepárdok jellemét kutatta Joy Adamson, százszor elolvastam, hogy mint kutató, mit tapasztalt a Pippának nevezett, soha nem szelídített gepárdanya viselkedéséről. Az állat közeledett hozzá egy napon. Joy egy dombon üldögélt. A közelébe óvakodott Pippa, tőle úgy három méterre leheveredett és dorombolni kezdett. Attól kezdve a bizalom kölcsönös volt. Még a fiait is bemutatta neki, ahogy a házimacska is előhozza egy idő után a kicsinyeit. Ha én Joy lehetnék!!!!
VálaszTörlésKedves Klaribodo, épp elkerültük egymást! :)
VálaszTörlésMióta itt jártam, már barangoltam Belgiumban, Olaszországban, Máltán, de nem sorolom tovább. Én a tájakra, városokra, az ott folyó életre vagyok kíváncsi. Belgiumban és Olaszországban például hordják a maszkot, Máltán nem láttam. Jó volt megint kimozdulni itthonról! :)
Az élet minden formája iránti érdeklődésem nem zárja ki az utazni, felfedezni vágyó énemet. Sztem mindenkit minden érdekel, csak egy ilyen posztban súlyozni kell, nem lehet az egész világot felölelni. Versben lehet. De ez próza az egyszerűnél is egyszerűbb próza.
VálaszTörlésEzért szeretem a verseket! Egy vers elmondhat egy egész regényt, egy életet. :)
VálaszTörlésKedves Klári!
VálaszTörlésOlvastam, hogy a 60. születésnapodra kaptál saját gépet.Az én anyukámat nem lehetett rábeszélni, hogy legyen saját gépe, pedig mi idősebbek is használjuk a számítógépet, nem csupán a fiatalok. Hiába győzködtem ellenállt, pedig mit veszített vele. Ha nálam volt, akkor szívesen nézegetett képeket, filmeket és hallgatott zenét is, de sajátról az otthonában szó sem lehetett.
Köszönöm a két linket, belenéztem a gólyák életébe, és a pumás videót is megnéztem. Van ott még pár videó, megnézem majd azokat is.
Én is használom a számítógépet kapcsolattartásra és blogok olvasására, írására.
Oldja az egyedüllétet is.
Sok könyvem, lexikonom van, mert amikor még nem volt számítógép és internet, akkor azt hittem, hogy csak azok lehetnek az ismeretek forrásai. Még mindig sokat adnak a könyvek is, de már én is inkább leülök a gép elé, ha információra van szükségem.
Képernyőről nem olvasok, a lapozgatható könyveket szeretem.
Éva, sokszor található érdekes utalás, odavezető link, ha megkeressük, onnan továbbléphetünk, mert újabb kapcsolódó cikk, könyv stb. adódik. Én sokszor egész napokat átböngészgetek ilyen módon, aztán szaladhatok az elmaradt házimunkák után. :)))
VálaszTörlésKlári! Ma nagy örömet szereztél azzal, hogy felemlegetted Joy Adamsont. A pettyes szfinx 3. kiadása 1987-ben az Alföldi Nyomdában a fényszedőben készült, majd 1988-ban A pettyes szfinx nyomában is megjelent. Mindkettőben benne van a szedői munkám (több régi kedves kollégáméval együtt). Imádtam, egy-egy kölyök elvesztését megkönnyeztem. Most meg mentem a könyvszekrényemhez, kivettem mindkettőt, végignéztem a képeket és beleolvastam jó órán át a nagyszerű fordításba (Walkóné Békés Ágnest dicséri).
VálaszTörlésNem csodálom a vonzalmadat Joy iránt, nekem is életreszóló szép emlék volt az írásával töltött idő.
(Megnéztem pár videót a pumáról és gepárdról, és nekem is olyan érzésem volt, mint Rózsának. Én félnék együtt élni két ilyen pompás ragadozóval, de azt látom, hogy hatalmas a ragaszkodás az állatok és gazdáik között.
(A gólyát is néztem pár percig:))) Várhatjuk a kisgólyákat.
Ó, Kelemen Éva, nem hittem, hogy találkozom valakivel, aki olyan mély benyomást őriz J.Adamsonról és gepárdjairól, mint én. Éppen a napokban olvastam el Jane Goddall doktori disszertációja alapján írt könyvét a csimpánzokról, ma van a Föld napja, minden élet védelmének érdekében lett kitalálva. Ha láttad a délvidéki gólyapárt, olyan, mintha eljöttél volna vendégségbe.Mostanában különösen ragaszkodom az élethez, bocsánat a túlzó lelkesedésért.
VálaszTörlésKlári! A legjobb példa, amit adhatsz nekünk, hogy őszintén leírod, amit gondolsz. Ha "körbenézek", itt az olvasók (kommentelők, bejegyzést írók) körében, alig van olyan, akit ne ért volna utol komoly betegség. De mindenki igyekszik túllendülni a nehézségein - lépésről-lépésre. Minden fájdalom és napi rosszullétek jelenléte ellenére is látom, hogy valamennyien ragaszkodunk az élethez. Ragaszkodjunk is(!), hisz a legnagyobb csoda és ajándék, ami történhetett velünk, hogy megszülethettünk. Olyan jó lenne minimum száz évig élni, persze csak úgy, ha nem terhelné a napjainkat nagy fájdalom.
VálaszTörlésAzt kívánom, hogy még sokáig olvashassuk az ajánlásaidat. Nemcsak Neked, Valamennyiünknek jó egészséget kívánok!
Köszönöm a biztatást, Éva! :)
VálaszTörlés