2019. szeptember 13., péntek

Kutyasétáltatás helyett

Új közös blogtéma: fényképezőgépeink. A fotózásról hogy lehetne egy posztban valamit mondani. Azt hiszem, csak slágvortokban (Schlagwort) röppentek fel egy-egy témát. 
Fényképezőgépeim? 16 éves koromig nekem semmilyen, a rokonnak FED-2-je volt. Az elsőt, egy Altissa boxgépet, használtan vettem. Majd megörököltem én is egy FED-2-t. Sokáig azzal fényképeztem. Színeset is. A Fuji-képek sárga, az ORWO képek vörös, a Kodak-képek kék tónusúak lettek.
A FED után kaptam egy Chinont, utóbb karácsonyra egy Fujifilm FinePix 200EXR kamerát (1 kg üveg a kézi-zoom miatt). Azzal készülnek a digitális fotók, videók, Samsung okos telefonommal (18 dkg) párhuzamosan. A tablet-ünkkel még sose készítettem képet, pedig képes rá az is.
Amikor még csak másnak volt digitális fényképezőgépe, és eldicsekedett vele, hogy 9000 képet készített, kritikusan megjegyeztem, hogy ugyan mit kezd ennyi képpel? Most én kb. 30 000 képnél tartok, és nem kérdezem meg magamtól, hogy mit kezdjek velük.
A fotózás olyannyira általános és szapora tevékenység lett, hogy felmerül a kérdés: Mit és miért fényképezünk? Saját válaszom: Mert vannak arra alkalmas témák, mert szép a természet és nincsenek személyiségi jogai (ezzel válaszoltam arra a fel nem tett kérdésre is, hogy miért kerülöm a portréfotózást), mert a kommunikáció egy lehetséges eszköze, mert a szívgyógyász napi sétát írt elő, arra buzdítva, hogy vegyek egy kiskutyát, az majd levisz sétálni. Nem vettem. Nekem vettek kamerát, hogy vigyem magammal, ha más úgyis sétálok. 
A mai technika nagyon sokat segít. A nyers képeket ráncba szedi (utómunkálatok). Ami még érdekesebb, a régi papírképekről készült szkennelt anyagokat is lehet vele javítani.    
Szerintem a mai fotósok stílusát az adja, hogy milyen módon nyúlnak bele a felvett nyersanyagba.  Én rendszerint a képkivágással és a síkok beállításával (függ, vízsz.) kezdem, majd élesítem, ha kell, ráerősítek a kontrasztra, csökkentem a fényerőt, ha kell és derítem azzal, hogy az árnyékos részeket megvilágosítom. Így általában inkább kemény kontúrúak, rajzosak a felvételeim, ha más szempont nem vezet.
A fotózáshoz iskola is tartozik. Kerülöm az iskolát. Nekem ne mondja meg senki, hogy az akadémikussághoz miféle állandók tartoznak. Nem szeretem e téren a kritikát. Ha nem tetszik a képem, ne nézze. Azt gondolom, hogy minden képemmel valamit közölni szeretnék. Ennek a mondandónak kell átmenni a felvételen.
A digitális képek efemerebbek a papírképeknél. Egy pillanat alatt semmivé lehetnek, a technika gyors erkölcsi kopása miatt, a digitális tárolás megbízhatatlansága folytán. Időnként érdemes külső tárhelyre menteni őket.
***
Korábbi fényképezőgépeimet egy gyűjtő barátomnak adtam. Lehet, hogy már sokat érnek (igazán nem érdekel).
***
Egy sárgaréz foglalatú kb. 100 éve készült összetett lencsét bevittem annak idején a József A. utcában működő fotóboltba, ahol bizományba átvették. Akkor 5000 ft-ot kaptam érte. (Ma a bolt sincs meg.)
***
Egy tekercs filmet ellőttem Pajtás géppel is. Nem lehetett igazán éles képeket készíteni azzal a bakelitszagú masinával. Redőnyös Voigtländerem, Leicám sose volt, Duflexem se. Ma az okos telefonok sokkal többet tudnak náluk.
***
Egyik sógornőm ma is kisfilmes gépet használ. Igazi kuriózum. (Ugye egy lendülettel 36 kép. Majd kidolgozás műteremben, érte kell menni, újabb idő. Viszont kézbe fogható a felvétel.)
***
Hacsek szerint a fotó keresztnév. Miért? – kérdezi Sajó. – Mert ki van írva, hogy Kovács Fotó. (Mars ki!)
Na jó, itt abbahagyom.

 

8 megjegyzés:

Rozsa T. (alias flora) írta...

Valóságos történelmi áttekintés, Mick.

mick írta...

Várom a hozzászólásokat.

klaribodo írta...

Egy camera obscura kezdetleges gyerekjáték volt az első "gépem", amit a keresztapámtól kaptam. Lefényképeztük vele az ablakon túli napsütötte kertrészletet, aztán vártunk, mikor jön elő a papíron. Homályos emlék ez ötéves koromból, talán kiestek mozzanatok abból a jelenetből. Ami megmaradt máig: az, amiért olykor fényképezőgépet használok. Rögzíteni szeretném a hangulatot, ami ott és akkor megfogott. Nem sok, de mások képein is ezt keresem. Milyen géppel, milyen technikával jön létre a mű, ahhoz nem tudok hozzászólni.

mick írta...

Egy fotós szakember szerint a gép és használója összeszoknak. Azzal a géppel fog jó képeket készíteni, amelyikkel rendszeresen fényképez.

aliz írta...

én módszeresen teszem tönkre, használhatatlanná szeretett gépeimet (ez mit jelent?) :(

(és sokszor még úgy is ragaszkodom hozzájuk és fotózom velük, mig teljesen ki nem készülnek)

mick írta...

Lehet egyszerűen pech is.

aliz írta...

óh, annál biztosan több...

mick írta...

Nekem egy mobil kamerája mondott csődöt. Karcos lett a lapja. Ettől kezdve nem tudtam éles képeket felvenni vele érthető okokból. A kilós kamerám már leesett a parkettre 1 m magasból. Meg se érezte.