2017. június 6., kedd

Egyenöltözékeim

Általában szabálykövető gyerek voltam és semmi kifogásom nem volt az egyenöltözékek ellen - mondjuk, nem is kérdezte senki, van-e kifogásom, a szabályokat készen kaptam, ahhoz kellett igazodnom. Hogy nálunk az iskolában melyik osztálytól volt kötelező a köpeny, pontosan nem tudom, de talán a felső tagozatban vezették be. Igaz, az ötödikes osztályképen egyetlen egy lány van köpenyben, de ez nem mérvadó, mert a fényképezés napját tudtuk előre és lehet, hogy mi, többiek ezért mentünk be "szebb" ruhában. Hetedikben-nyolcadikban már biztosan köpenyben jártunk, mert emlékszem, hogy az április elsejéken megfordított - azaz hátul gombolt - köpenyben bohóckodtunk.

Hasznos viselet volt a köpeny, minden kinőtt, kifakult pulóvert, blúzt, szoknyát el lehetett alatta hordani és a majdnem egyforma köpeny miatt az iskolában nemigen látszottak az esetleges társadalmi különbségek (persze túl nagy különbségek egyébként sem voltak). No és azok az évente ismétlődő, augusztus végi köpenyvásárlások! Merthogy olyan gyerek nem volt, aki egy tanév alatt ki ne nőtte volna a köpenyét, tehát ezt a költséget sose lehetett megúszni - szóval, annak igazán sajátos bukéja volt, az a jellegzetes illat (szag?), amit a gyárból kikerült sűrű szövésű, kicsit fényes felületű sötétkék anyag árasztott, felejthetetlen. Némelyik köpenynek trükkös, rágombolható ujja volt, így hol rövid, hol hosszú ujjal hordtuk. De azt hiszem, fehér gallér mindegyik köpenyhez tartozott és általában elég vastag vászonból, esetleg pikéből készült, amit különösen nehéz volt vasalni. A gallért kis hurkok segítségével lehetett rágombolni a nyakkivágásra, ügyesebb szülők gyártottak tartalék fehér gallért is, hogy hét közben is lehessen tisztára cserélni az elpiszkolódottat, mert a köpenyt persze csak hét végén mosták ki, de legalább a fehér gallér legyen rendes.

A köpenyhez volt öv a saját anyagából is, de amikor divatba jött a széles gumiöv, előszeretettel használtuk inkább azt. De emlékszem, trükköztünk a köpeny saját övjével is: oldalt megkötve, hátul megkötve, vagy a két oldalvarrásba rögzítettet hátrahúzva, ahogy épp előnyösebbnek ítéltük, mert hát akkor már azért elég nagylányok voltunk ahhoz, hogy igyekezzünk minél jobban kinézni.

No és persze ünneplő ruhánk is volt, fehér blúz és sötétkék szoknya. Ami engem illet, a sötétkék szoknya műfaját sok-sok évre meg is utáltam, érettségi után nagy örömmel vettem tudomásul, hogy többé sosem kell sötétkék szoknyát hordanom. A matrózblúz nem volt kötelező, de én nyolcadikban kaptam olyant és pár évig hordtam is, mivel már hetedikben elértem a végleges magasságomat és nem nőttem tovább. Szerettem a matrózblúzt, évnyitóra-évzáróra mindig fel is vettem, de aztán a gimnázium negyedik osztályában más ruhában ballagtunk és vizsgáztunk - fekete kosztümben fehér blúzzal - és a tablóhoz is egyforma, madeiracsíkokkal díszített fehér blúzban fényképezkedtünk.

Mintha lett volna úttörőingem is, vagy talán kölcsönkaptam valakitől, nem tudom, de rémlik, hogy vasaltam ilyet, ami azért maradhatott meg az emlékezetemben, mert a vállra legombolt pánt és a zsebfedők miatt elég macerás volt a vasalása. Úttörőövem nem volt, sőt mi több, még nyakkendőm sem, mert az avatáson nem tudtam részt venni, ugyanis pont abban az időpontban szerepeltünk a zeneiskola énekkarával egy fellépésen. Aztán valahogy úgy alakult, hogy sosem lett nyakkendőm, de ebből csak az iskolai ünnepségeken akadtak gondok, amikor szegény Zsike néni, az énektanárunk nem győzött rámparancsolni, hogy minél kevesebb látsszon belőlem ott a leghátsó sorban. :-)
Ez a nyolcadikos ballagás napján készült gyenge kép az egyetlen bizonyítékom arra, hogy volt matrózblúzom:
:

5 megjegyzés:

klaribodo írta...

Jaj, de szégyelltem magam az új köpenyben! Át kellett mennem a szemészetre valami enyhe sérülés miatt, és az orvos megkérdezte: milyen gyakran szoktad kimosni ezt a kis kék ruhádat?

Rozsa T. (alias flora) írta...

Kb. ugyanezt tudtam volna leírni én is, mint te, Ági...

aliz írta...

azok a matrózblúzok mégis csak szépek voltak ám! :) (és mi is bennük:)

Kriszta írta...

Ne is fájdítsátok a szívemet :)

Samu írta...

Nekem volt olyan köpenyem is, amelyiknek a kék, saját gallérjára volt gombolva egy fehér nylon gallér. Ezt le lehetett gombolni, este kimosta az ember, reggelre megszáradt. Nagyon praktikus volt.